2017. feb 15.

Szabadság, társadalmi tudatosság és a közgazdaságtan sakktáblája

írta: BME FTT
Szabadság, társadalmi tudatosság és a közgazdaságtan sakktáblája

"Azok a „gyakorlati emberek", akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát." (Keynes, 1965, 407.)

kozgazdasagtan_sakktablaja_polanyi_blog_unkp_elso_kep.jpg

Keynes gyakran idézett sorai arra figyelmeztetnek minket, hogy akár tudatában vagyunk, akár nem, a közgazdaságtan befolyásolja életünket. Az interneten, a televízióban és az újságok hasábjain keresztül naponta szólítanak meg minket olyan szakértők többé és kevésbé mértékadóak egyaránt akiknek szakvéleménye mögött a közgazdaságtan klasszikusai húzódnak meg. Azonban ha mi magunk nem vagyunk közgazdászok, ennek valószínűleg nem is vagyunk tudatában. Néha még ők maguk sincsenek. De miért is kellene nekünk, laikusoknak, egy szűk szakmai közösség, a közgazdász-szakma elméleti fejtegetéseivel foglalkoznunk? Posztomban azt kívánom bemutatni, hogy egy magyar származású orvos/vegyész/filozófus, Polányi Mihály milyen magyarázatot adott erre a kérdésre, és ezzel kapcsolatos gondolatai miért aktuálisak ma is.

 

Közgazdaságtan-oktatással a válság ellen

Polányi az 1929-33-as Nagy Gazdasági Világválságot követő években a Manchester-i Egyetem fiziko-kémiai laborjának vezetőjeként kezdett el komolyabban foglalkozni gazdasági kérdésekkel. Úgy látta, hogy sem az utilitarizmusra építő ortodox liberalizmus, sem a központosított tervezést zászlajára tűző szocialista gazdaságpolitika nem képes kiutat mutatni a gazdasági recesszióból.

Ortodox liberalizmus: Polányi értelmezésében olyan gazdaságelmélet, mely arra törekszik, hogy minimalizálja az állam gazdaságba történő beavatkozását. Támogatói úgy vélik, hogy a gazdasági egységek zavartalan, kölcsönös egymásra hatásán keresztül érhető el leginkább a gazdasági igazságosság. Minden állami beavatkozás bizonyos csoportok számára indokolatlan előnyt, mások számára pedig nem várt hátrányt jelenthet. Az egyének felelősek saját boldogulásukért a gazdasági versenyhelyzetben, és nem számíthatnak társadalmi védőhálóra. Hasonlóképpen az is rájuk van bízva, hogy a gazdasági folyamatokat hogyan értelmezik.

Szocialista tervgazdaság: olyan gazdaságelmélet, mely hisz a gazdaság tervezhetőségében, és úgy véli, hogy ezen keresztül érhető el leginkább a gazdasági igazságosság. Az államot képesnek és feljogosítottnak is tartja erre a tervezésre bizonyos társadalmi célok elérése érdekében. A gazdasági egységek egy felülről jövő terv megvalósulása érdekében dolgoznak, melyet teljesen nem láthatnak át, és felelősséggel sem tartoznak annak megvalósulásáért. Az állam nemcsak a gazdaság, de a gazdasági folyamatok értelmezésének irányítására is törekszik.

Polányi felismerte, hogy a gazdasági visszaesés és a közgazdaságtan bizalmi válsága összefügg, és a gazdasági válság megoldásához arra van szükség, hogy az emberek többsége a megfelelő gazdaságpolitikát támogassa. De miért volt Polányi szerint bizalmi válságban a közgazdaságtan, és mit javasolt a szerinte megfelelő áramlat sikerességének előmozdítására?

 

Sakktábla a fejben, zavarodottság, és kiút egy tudatosabb társadalom felé

Polányi úgy vélte, hogy a közgazdaságtannak egy "populárisabb kifejezésmódot" kellene kialakítania, mert a jelenlegi inkább a tévhitek terjedését támogatja. Úgy gondolta, hogy a közgazdászok elméletei nem jutottak el a széles értelemben vett társadalomhoz, mert

olyan mintha megtanultak volna sakkozni sakktábla nélkül, és a táblát, mely szavakból épül fel, a fejükben hordanák, s szavakkal játszanának rajta egy olyan közönség előtt, mely még soha nem hallott a sakkról és zavarodott tanácstalansággal nézi e csodálatra méltó mutatványt.

kozgazdasagtan_sakktablaja_polanyi_blog_unkp_masodik_kep.png

Tehát a legtöbben nem is értik, hogy mit és hogyan idéz elő egy-egy gazdaságpolitikai intézkedés, ennek ellenére "alkalomadtán a játékosok egy-egy szavát vad szlogenként visszhangozzák, hogy aztán újra csend következzen." (Polányi, 1936, 2.). A gazdaságtudományról és a gazdaság működéséről a legtöbben csak felületesen tájékozódnak, a tévhitek azonban könnyen és gyorsan terjednek. Mi lehet akkor a megoldás?

 

Társadalom, komplexitás és a láthatóság hatalma

Egy komplex struktúra, ami nem látható, nem is érthető meg... A társadalmi test nem látható, széles területeket foglal magában, anatómiája olyan komplex mint az emberi testé, működése sokkal bonyolultabb, mint egy gőzgépé, és a szabályok, melynek engedelmeskedik, a szituációk, melyek felmerülnek benne sokkal változatosabbak, mint amelyekkel a sakkban találkozhatunk.

kozgazdasagtan_sakktablaja_polanyi_blog_unkp_harmadik_kep_aljarol_feher_csik_levagando.jpgPolányi úgy vélte, hogy "reménytelen ennek a testnek a működését szóbeli leírásokban megragadni", mert bár "a szavak, gondolataink legerősebb és legfinomabb eszközei, mégis jelentés nélkül maradnak, ha egy olyan komplex struktúrára utalnak, melyet sosem tártak szemünk elé." (Polanyi, 1936, 1.). Más eszközök után kell tehát nézni, láthatóvá kell tenni a „közgazdaságtan sakktábláját" az átlagemberek számára, hogy saját maguk értelmezhessék a gazdasági folyamatok alapvonalait.

 

Oktatófilmekkel a szabadságért és a társadalmi tudatosságért

Az egyik ilyen eszköznek Polányi a filmes technológia alkalmazását tartotta. Nem gondolta, hogy a filmmel való oktatás helyettesíthetné a személyes oktatást, sem azt, hogy kiválthatja a közgazdászok szakértelmét, de úgy vélte, hogy mozgóképes reprezentációval elősegíthető a gazdasági folyamatok és a közgazdaságtan jobb megértése. Az ötlet felmerülését követően hamarosan el is kezdett dolgozni a keynesi eszméket közérthetőbb formába öntő filmjein, melyek közül az első 1938-ban (An Outline of the Working of Money), a második pedig 1940-ben (Unemployment and Money: The Principles Involved) debütált.

Unemployment and Money: The Principles Involved (magyar felirattal)

Keynesiánus közgazdaságtan: alapvetően makrogazdasági szemlélettel dolgozó közgazdasági irányzat, mely a gazdasági recesszió leküzdésében jelentős szerepet szán az állami beavatkozásnak. A keynesi elképzelések erősen hatottak például Franklin D. Roosevelt elnök gazdaságpolitikájára a Nagy Gazdasági Világválság alatt.

kozgazdasagtan_sakktablaja_polanyi_blog_unkp_negyedik_kep_aljarol_feher_csik_levagando.jpg

Képek Polányi Unemployment and Money című filmjéből (balra: 24:57, jobbra: 37:30).

Polányi egyfajta társadalmi programot vázolt fel, melynek lényege a keynesiánus eszmék policentrikus, többlépcsős elterjesztése és egy tudatosabb állampolgárokból álló tudatosabb társadalom kialakítása volt. Észlelte a gazdasági liberalizmus bizalomvesztését és tartott tőle, hogy az ebből kiábrándult emberek a társadalmi tudatosságot eredményesebben irányító diktatórikus rezsimek és szélsőséges ideológiáik felé fordulnak. Remélte, hogy egy liberális keretek között működő, ugyanakkor tudatos társadalommal elkerülhetőek a szélsőségek, és felszabadíthatóak az emberek a gazdasági illúziók fogságából. Napjainkban a liberalizmus – vagy legalábbis amit bizonyos közösségek ma annak tartanak – egyik politikai csatát veszíti el a másik után, sokszor szélsőséges és olykor meglehetősen populista ideológiai ellenfelekkel szemben. Polányi sorait olvasva kérdésként merülhet fel bennünk, hogy ezek a csaták vajon megnyerhetőek lettek volna-e egy társadalmi tudatosságot sikeresebben kezelő, újragondolt liberalizmussal, és egy tudatosabb egyénekből álló tudatosabb társadalommal?

Mit adhat akkor a modern gazdaságelmélet a világnak?

- tette fel a kérdést Full Employment and Free Trade című könyvének utolsó fejezetében. A válasz pedig nemcsak tanulságos, de továbbra is ugyanolyan aktuális, mint 1945-ben volt: "Semmit hacsak nem készült fel rá a világ, hogy beérje jóval kevesebbel, mint a demagógok határtalan ígéretei." (Polányi, 1948, 141.) Feltehetjük a kérdést, vajon bő 70 évvel később felkészült rá a világ?

Források:

  • Keynes, J. M. (1965) A foglalkoztatás, a pénz és a kamat általános elmélete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
  • Polanyi, M. (1948) Full Employment and Free Trade. University Press New York: The MacMillan Company: Cambridge.
  • Polanyi, M. (1936) Notes on a Film. Michael Polanyi Papers, Box 25, Folder 10, Special Collections, University of Chicago Library.

A cikk szerzője, Bíró Gábor István a mesterdiplomáit a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte európai és nemzetközi közigazgatási szakértő, valamint közgazdász tanár szakon. Jelenleg a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskola harmadéves PhD hallgatója. Kutatási területe a közgazdasági elméletek történetének, és különösen Polányi Mihály gazdasági gondolkodásának vizsgálata. Érdeklődési területei közé tartozik még a vizuális reprezentáció szerepe a tudományban, valamint a szakértőiség és a szakértővé válás tudományos elemzése.

emmi-logo.jpgAz Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”

Szólj hozzá

filozófia közgazdaságtan tudománykommunikáció polányi