2016. aug 24.

Kötelezők röviden: nyaralni ment az olvasás?

írta: BME FTT
Kötelezők röviden: nyaralni ment az olvasás?

Az iskolások nyári szünetének egyik visszatérő réme a kötelező olvasmány, ami nemcsak mennyiségével, hanem puszta természetével is elrettenti a fiatal olvasókat. A képernyőről olvasáshoz szokott generáció szövegértési nehézségeinek helyes értelmezése azonban segíthet elhessegetni az „olvasás és a könyv halála” rigmusait.  A mai digitális világban ugyanis nem állja meg a helyét a sokat hangoztatott „a mai fiatalok már nem olvasnak annyit” állítás, éppen az olvasási stratégiák megváltozása miatt. Ezért is szükséges újragondolni a könyv fogalmát és vele a kötelezők természetét.

kid-reading.jpg

Az általános és középiskolás generáció évről évre visszatérő nyári mizériája a kötelező olvasmányok elolvasása vagy el nem ...

Tovább Szólj hozzá

oktatás társaslény

2016. júl 23.

Létezhet természettudomány kísérlet nélkül?

írta: BME FTT
Létezhet természettudomány kísérlet nélkül?

A számítógépes szimuláció és a klasszikus kísérlet összehasonlítása

alap_1.jpgKinézünk az ablakon, és megszámoljuk az autókat az utcánkban - reggel, délben és este. Nyilvánvaló, hogy kísérletet végzünk, és a külvilágról kapunk információt tevékenységünk eredményeképpen. De mi a helyzet, ha az autók sebességét is mérni akarjuk? Ehhez már nem elég egyesével számolni, egy idő- és hosszúságmérő eszközre is szükségünk van, csakúgy mint a klasszikus mechanika elméletére, valamint némi alapszintű matekra. Az autók sebességét mint adatot mégis pont olyan kísérleti eredménynek tekintjük, mint a gépkocsik számát.

Megfigyelhetjük, hogy a modern és bonyolult kísérletek végzése közben egyre kevesebb időt és energiát szánunk magára a “természetre”, és egyre többet bíbelődünk a ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia tudományfilozófia

2016. jún 26.

Ön tárgyalt már ma?

írta: BME FTT
Ön tárgyalt már ma?

3 könnyen elsajátítható tárgyalástechnikai tipp

Anélkül, hogy észrevennénk, nap nap után tárgyalásokat folytatunk, hiszen érdekeink érvényesítése és az ezért folytatott kisebb-nagyobb verbális küzdelmek mindennapjaink részét képezik. Akár családunkkal egyeztetjük a házimunka beosztását, vagy barátainkkal beszéljük meg, hogy mi legyen a program, netán főnökünket szembesítjük bérezésünk mértékével, tárgyalástechnikai ismeretekre hagyatkozunk, még ha ennek nem is  vagyunk tudatában.

welcome_to_the_orlando_law_group.jpg

Egyesekben ösztönösen megvan a képesség arra, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik segítenek dűlőre jutni a másik szándékairól, néhányan azonban kudarcot kudarcra halmoznak, és nem is sejtik, milyen apróságokon múlhat a sikeres megegyezés. A következőkben három egyszerű, a ...

Tovább Szólj hozzá

érvelés tárgyalás-meggyőzés

2016. jún 08.

Miért hatásos politikai érv a mutyizás?

írta: BME FTT
Miért hatásos politikai érv a mutyizás?

A politikai és a közbeszédben újra és újra mutyizásról hallunk. Ne arra gondoljunk, hogy a politikai pártok milyen mutyigyanús esetekbe keverednek, hanem arra, hogy miért nevezhetjük hatásos politikai érvnek, amikor valakit azzal vádolnak, hogy mutyizott. A mutyi a trafiktörvény kapcsán vált a politikai és a közéleti viták részévé, és hamar az ellenzék kommunikációs stratégiájának állandó eleme lett, amivel a kormánypárt tevékenységeit bírálta. Ennél azonban mélyebb politikatudományi, pszichológiai és érveléstechnikai magyarázatokra bukkanunk a mutyi-érv hatásosságát tekintve.

n24638-lead-mutyikep02.jpg

Mutyi, mutyi mindenhol

A mutyi használatának jelenlegi felélénkülését a politikai nyelvben a trafiktörvény indította el, amelynek mintájára ...

Tovább Szólj hozzá

retorika érvelés

2016. máj 06.

Az összeesküvés-elméletek fogságában

írta: BME FTT
Az összeesküvés-elméletek fogságában

Miért nehéz kiszállni a konteós ringlispílből, ha egyszer felültettek rá?

Heribert Illig azzal az elképesztő ötlettel - még inkább tudományos blöffel   - állt elő, hogy mindaz, amit az európai történelem 614 augusztusa és 911 szeptembere közötti időszakáról tudunk valójában kitaláció, egy összeesküvés szüleménye. A kor történelmi eseményei valójában VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár, II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár mesterkedéseinek eredményei, amelyeket jelentős tömegű hamisítvány létrehozásával utólag illesztették történelemképünkbe.

18666.jpg

A társadalmi paranoiához vezető út jó szándékkal van kikövezve?

Illig részletgazdag elmélete szép példája annak, amit összeesküvés-elméletnek (más néven: konspirációs teóriának, vagy az ebből ...

Tovább Szólj hozzá

érvelés összeesküvés-elméletek

2016. ápr 26.

Mit mondhatnak a paleontológusok a dinoszauruszok színéről?

írta: BME FTT
Mit mondhatnak a paleontológusok a dinoszauruszok színéről?

A dinoszauruszokról szóló animált természetfilmekben láthatjuk, hogyan néztek ki, hogyan táplálkoztak, harcoltak, gondozták az utódjaikat ezek a lenyűgöző élőlények. De mégis honnan tudják a paleontológusok, hogy milyenek is voltak ezek a 65 millió éve kihalt állatok? Persze, a csontok, lábnyomok, sőt a megkövült ürülékek sok információt nyújtanak a kutatók számára, például az anatómiáról és a táplálkozásról. De mi a helyzet a dinoszauruszok színével? Hiszen a csontok erről nem árulkodnak, és még a nagyon ritkán megkövülő bőr sem őrzi meg a hús-vér élőlény színét. Ennek ellenére a filmekben és könyvekben látható ősállatok a legkülönfélébb színekben tündökölnek. Puszta találgatás lenne mindez, vagy tényleg ...

Tovább Szólj hozzá

evolúció biológia filozófia paleontológia ismeretelmélet

2016. ápr 12.

Vírusként terjedhet a gorombaság?

írta: BME FTT
Vírusként terjedhet a gorombaság?

Avagy, mennyire vehetjük komolyan egy kutatás (médiában) megjelent eredményeit?

Hogyan terjed a munkahelyi kollégák között a gorombaság? Kinek a viselkedése van ránk nagyobb hatással: a főnökünké vagy a munkatársainké? Egyáltalán; milyen hosszan hat ránk egy negatív viselkedés? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy a közelmúltban megjelent, a  munkahelyi csoportok dinamikáját vizsgáló kutatás , amely különböző keretezéssel járta be az amerikai tudományos sajtó online felületeit.  Joggal merülnek fel azonban bizonyos módszertani kérdések a kutatás és annak konklúziója kapcsán.

frustrated-1440.jpg

A floridai egyetem munkatársa, Trevor Foulk régóta foglalkozik a viselkedéskutatás egyik speciális területének, a munkahelyi viselkedésformák vizsgálatával és az egészséges munkakörnyezet kialakításának ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia pszichológia társaslény

2016. ápr 04.

Trollok: szadisták, nárcisztikusak, vagy az érvelés mesterei?

írta: BME FTT
Trollok: szadisták, nárcisztikusak, vagy az érvelés mesterei?

A trollokról azt szokás gondolni, hogy a neten zajló vitákhoz kizárólag megtévesztő, romboló és bomlasztó módon járulnak hozzá. Azonban a troll nem feltétlenül szadista vagy pszichopata hajlamait éli ki. Sőt, még ha így is van: indítékaitól függetlenül lehetnek a trollkodásának hasznos következményei. Azaz egy profi trolltól még tanulhatunk is, feltéve, ha tudjuk, hogyan „etessük tovább”.

30620fb800000578-3408616-image-m-2_1453306680997.jpg

Lassú észjárású, barlanglakó óriás

A trollkodás már a kilencvenes évek elején megjelenik az interneten (pl. levelezőlistákon), elterjedése közel párhuzamosan zajlik a világháló és a felhasználók közötti interakciók növekedésével. A troll kifejezésnek két párhuzamos eredete van. Az első a trollkodást annak szándékaiban ...

Tovább Szólj hozzá

retorika érvelés

2016. már 26.

Belegondoltál már, idén miért március 27-re esik húsvét vasárnapja?

írta: BME FTT
Belegondoltál már, idén miért március 27-re esik húsvét vasárnapja?

A húsvéti időszámítás

Bizony, nem könnyű választ adni erre a kérdésre – és az ünnepi dátum kiszámítása ugyanígy fejtörést okozott az elmúlt kétezer év számtalan generációja számára. A húsvét időpontjának kiszámítására külön módszer volt, amelyet computus nak neveztek, és a középkor egyik legfontosabb, egyben legnehezebb matematikai és csillagászati területét jelentette.

52.jpgComputus diagram, melyet a húsvét időpontjának kiszámítására használtak

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának emlékezete. Azzal kapcsolatban, hogy mit is ünnepelnek a keresztények húsvétkor, régen sem voltak komoly viták, még a különböző felekezetek között sem, és ma is minden ember – na jó, majdnem minden ember – tudja ...

Tovább Szólj hozzá

húsvét időszámítás tudománytörténet

2016. már 14.

3. hó 14-e, 1 óra 59 perc 26 másodperc…

írta: BME FTT
3. hó 14-e, 1 óra 59 perc 26 másodperc…

Hogyan jutottunk el a Pi mai értékéig?

3,14159265358979323846264338327950288419716939937510.., azaz a Pi szám első 50 tizedesjegye. Első ránézésre nem jelent semmi különöset, mégis: a π szinte mindenhol jelen van. Egy kör alakú tányérban, egy kerekeken guruló autóban, egy fonott kosárban vagy egy karikagyűrűben. De ott van a DNS-ünk kettős hélixében, szemünk pupillájában vagy a tó felszínén kacsázó kő okozta hullámzásban. Március 14-én nemzetközi π -napot ünneplünk, és bár az ünnep XX. századi, a π sorsa egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza.

triple-berry-pi-day-pie_hero-750x499.jpg
1988 óta ünnepeljük március 14-én a Nemzetközi π-Napot, köszönhetően az ötletadó
Larry Shaw fizikus professzornak. A meglehetősen szokatlan ünnep során a San Francisco-i Exploratorium Múzeum kör alakú csarnokában ...

Tovább Szólj hozzá

tudománytörténet

2016. már 10.

Kihágás és kizárás a Királyi József Műegyetemen!

írta: BME FTT
Kihágás és kizárás a Királyi József Műegyetemen!

roulette.png  

Az embernek minden baja abból származik, hogy nem tud nyugodtan megmaradni a szobájában.

– hogy Blaise Pascal (1623-1662) állítása mennyire igaz, azt nem tudjuk, egy azonban bizonyos: a francia filozófus bölcseletét megfogadva a Királyi József Műegyetem (mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) öt hallgatója elkerülhetett volna egy szerencsejáték botrányt. Az 1930-as kihágás részletei mára talán feledésbe is merültek volna, ám a BME levéltárában fellelhető dokumentumok megörökítették az esetet, így majd száz év elteltével is betekinthetünk egy korábbi kor történéseibe.


kihag1.jpg


A kihágásról készített jelentés, illetve István Rektori Tanácshoz intézett levele

  „Tiltott szerencsejátékot ...

Tovább Szólj hozzá

bme

2016. feb 22.

A Sárkányhölgy sosem leplezte a véleményét

írta: BME FTT
A Sárkányhölgy sosem leplezte a véleményét

Elizabeth Anscombe-ot huszadik század kiemelkedő filozófusának tartják, Wittgenstein egyik legközelibb barátja és tanítványa volt. Becenevét gyakori, bátor és meglepő szókimondásaival érdemelte ki.

sarkany1.jpg

Gertrude Elizabeth Margaret Anscombe -t (1919–2001) nem véletlenül emlegetik a legnagyobbak között. A brit filozófus osztályelsőként végzett az oxfordi St. Hugh’s College -ben, később pedig kutatói ösztöndíjjal Cambridge -be utazott, ahol hallgatta többek között Wittgenstein óráit is. Itt nyerte el az akkor már nagy hírnévnek örvendő Wittgenstein bizalmát, akivel annak haláláig szoros kapcsolatot ápolt. Anscombe egy újabb oxfordi kitérő után végül 1970-től egészen 1986-os visszavonulásáig professzorként tanított Cambridge-ben.

...
Tovább Szólj hozzá

filozófia

2016. feb 13.

Titokzatos szerelmes levelek a középkorból

írta: BME FTT
Titokzatos szerelmes levelek a középkorból

Abélard és Héloise szerelme és levelezése

A középkor egyik nevezetes tragikus végű szerelme a filozófus  Abélard  és fiatal tanítványa, Héloise között szövődött. Az egymástól elszakított szerelmesek szerzetesi fogadalmat tettek, ám a kolostor falai mögött sem felejtették el egymást és levelezni kezdtek. Ezek az írások  fennmaradtak Abélard önéletrajzi írásában,  a Szerencsétlenségeim történetében, egyes  történészek azonban megkérdőjelezték a dokumentumok hitelességét. Vajon tényleg ők írták egymásnak a gyengéd sorokat? Írásunkban a szerelmesek történetén keresztül a levelezés körül kialakult tudománytörténeti vitát követjük végig.

abelardo-y-eloc3adsa.jpgA szerelmespárt ábrázoló festményt Edmund Blair Leighton készítette.

Pierre Abélard , akit tanítványai csak ...

Tovább Szólj hozzá

levelek tudománytörténet

2016. feb 09.

Mérvadó érvek: „És ha hazugságon kapnak?"

írta: BME FTT
Mérvadó érvek: „És ha hazugságon kapnak?"

Idén novemberben az Egyesült Államokban új elnököt választanak, így a Demokrata és a Republikánus Párt jelöltjei négy év után ismét összecsapnak. Mivel Barack Obama  második hivatali ciklusát szolgálja, a 2016-os választások során új jelöltnek kell elfoglalnia az elnöki posztot, aki akár a tömegeket megosztó Donald Trump is lehet. Politikai izgalmakban azonban a 2008-as elnökválasztások is bővelkedtek, amelyen  Obama legyőzte a republikánus Mitt Romney -t. Romney alább elemzett megszólalása jól példázza, hogy egy politikus minden mondatának súlya van, de vajon ki lehet-e mosakodni egy olyan helyzetből, amikor elnökjelöltként hazugságon kapnak?

Mitt Romney , Obama kihívója a 2008-as elnökválasztási kampányban, javában ecseteli , ...

Tovább Szólj hozzá

érvelés

2016. jan 12.

Végrehajtotta-e Galileo Galilei híres kísérleteit?

írta: BME FTT
Végrehajtotta-e Galileo Galilei híres kísérleteit?

Galileo Galileit a kísérleti tudományok atyjaként tartják számon, ugyanakkor a Galilei-kutatók között évekig vitatéma volt, hogy valóban végrehajtotta-e híres kísérleteit. Ilyen volt a víz-bor kísérlete is, amiről évekig eltérő nézőponton voltak a tudománytörténészek. 



c5b80e17-4b5c-4a36-ad0c-c7ab87341c11.jpg
Galileo Galilei olasz fizikus, matematikus, csillagász, természettudós.

A mágiával foglalkozó középkori szövegek sokszor írnak olyan eljárásokról, amelyekre mai szemmel igencsak rácsodálkozunk: láthatatlanná tevő növények, asszonyok hűségét felfedő mágnesek, skorpió űző talizmánok. Pedig e szövegeket intelligens személyek – tanult szerzetesek, udvari értelmiségiek, egyetemi magiszterek – másolták és gyűjtötték, ráadásul az eljárások ...

Tovább Szólj hozzá

kísérlet tudománytörténet Galilei

2015. dec 30.

Hogyan győzzük le a majmot, avagy egy örökös halogató küzdelmei

írta: BME FTT
Hogyan győzzük le a majmot, avagy egy örökös halogató küzdelmei

Miért halogatunk és hogyan kerekedhetünk felébe?

Tim Urban , a Wait But Why bloggere számára nem ismeretlen a halogatás: a főiskolai dolgozatokat rendre a leadási határidő előtti napon írta meg, később a napból este, estéből pedig a leadási nap reggele kerekedett. Mindez odáig fajult, hogy 90 oldalas disszertációjához csak három nappal a leadási határidő előtt kezdett hozzá – így tudta meg például az orvostól, hogy az alacsony vércukorszint felelős keze zsibbadásáért és begörcsöléséért.


np_brain.png
Tim Urban saját kezével készített illusztrációkat a posztjához.

Egyáltalán nem vagyok szakértő a témában, csak egy örökös halogató, akinek állandóan ezen jár az agya. Még mindig küzdök a saját szokásaimmal, de az elmúlt néhány évben fejlődtem, a meglátásaimat pedig ...

Tovább Szólj hozzá

halogatás társaslény

2015. dec 16.

Mi köze a filozófiának a dinoszauruszokhoz?

írta: BME FTT
Mi köze a filozófiának a dinoszauruszokhoz?

Azok számára, akik úgy gondolják, hogy a filozófia nem más, mint az élet értelmével és más felesleges problémákkal való céltalan bíbelődés, meglepő lehet, hogy a kortárs filozófia egyik leggyorsabban fejlődő területe nem más, mint a biológia filozófiája.  Várjunk csak! A biológiának van filozófiája? 

dino1_1.jpg  Kép forrása: Tan Jau Hoong 2011


Mi köze a filozófiának a paleontológiához?

Bár a csontok kutatásához valóban nem sokat tud hozzátenni a filozófia, az őslénytan – vagyis a földi élet történetével foglalkozó tudományág – által felvetett elméleti problémákhoz annál többet. A paleontológusok a földi életet olyan betekintési szögből tudják tanulmányozni, amire egy, a kizárólag jelenbeli élőlényeket és ...

Tovább Szólj hozzá

evolúció biológia filozófia paleontológia

2015. dec 09.

A kacsacsőrű emlős visszavág

írta: BME FTT
A kacsacsőrű emlős visszavág

19. századi természettudósok a rendszerezés útvesztőjében

Mitől válik egy felfedezés tudományossá? Hol és hogyan születik a természettudományos tudás? Sötét dzsungelben bozótvágó késsel törnek előre a tudomány úttörői, hogy aztán ráleljenek a tudásra vagy hideg termekben kifinomult gentlemenek társalgása által születik a tudomány? Cikkünkben a kacsacsőrű emlős tudományos besorolása körül zajló vitákon keresztül mutatjuk be, hogy a fenti kérdésekre sokszor nem is olyan egyszerű választ adni. 

kacsacsor5_1.jpg

A képen Harry Barrell (1873-1945) ausztrál természettudós látható, aki a kacsacsőrű emlősök szokásait vizsgálta.

A kacsacsőrű emlős színre lép

1797-ben David Collins felfedező igencsak érdekes élőlényre lett figyelmes Ausztrália vadonjában . Hamarosan meg is érkeztek az ...

Tovább Szólj hozzá

evolúció tudománytörténet