BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Utolsó kommentek:

johni196 · https://jhoni196.blogspot.hu/ 2017.03.21. 09:22:07

Mennyi ateista...hmm..
Azt hittem, hogy legalább itt nem találok egyet sem!
Na mindegy...habár egyet kel sajna értenem azzal a ténnyel, hogy nem lehet abszolút következtetést levonnunk eme érvelésből....

Bejegyzés: Hinni vagy nem hinni?

steery 2017.03.14. 11:00:37

@_Wasp_: Nem, én nem ezt mondtam. Illetve nem így értettem. A fekete lyuk nem élet, hanem halál. Nem kötöttem ki, hogy csak az anyag hordozhat információt: az energia is információ tartalommal bír. Viszont az információ nem létezik valamilyen (akármilyen) hordozó nélkül! A virtuális valóságban lévő mesterséges élet is anyagi hordozón alapul, mert a számítógép, amiben fut, anyagból vagy energiából, szóval valamilyen hordozóból van, nem a semmiből épült fel. Az elemi részecskék információja a kvantumos tulajdonságuk miatt lényegében csak zaj, annyira elmosódott. Ezért nem látunk bele a belsejükbe. A kvark ugye egy kitaláció, önállóan nem létezik, senki sem látott még olyat, csak egy mérhetetlen maszat a számunkra. Olyan, mintha lenne, de mégsem. A fekete lyuk valóban elpusztítja a belehulló információt, de nem teljesen, tehát a halál nem jelent információmentes állapotot (egy állati tetemnek vagy korhadt fának is van információ tartalma), csak nagyon alacsony szintű információs állapotot. A fekete lyukakból folyamatosan dől kifelé az információ: a gravitációs hullámterük változásai (modulációja) formájában, ám ez annyira zajos, hogy nem sok hasznát látjuk. Szóval igaz az, hogy a fekete lyukak felzabálják a környezetük információ tartalmát, de nem információs vákuumot hagynak maguk körül, hanem zajt. Amiből nem tudunk információt, hasznos ismeretet (adatot) kinyerni arról, hogy mi van belül.
Szerintem könnyű ez. :-D

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

_Wasp_ 2017.03.14. 03:17:24

@steery: Játsszunk el a gondolattal, és akkor veszem is a bátorságod, hogy vitatkozzak a kiindulással.

A rendezettség és a "logikusság" véleményem szerint messze nem azonos fogalom. A logikusság egy mesterséges kategória, ami a számunkra megérthető rendszerekre utal, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a megismerhetőnek csak végtelenül kicsi szeletét vagyunk képesek megérteni, mert a megismerhető végtelennek tűnik ehhez képest bármilyen véges megismerés nullával egyenlő abban az értelemben, hogy még mindig végtelen sok tényező marad ismeretlen.

Ez egyáltalán nem csak filozófiai probléma véleményem szerint, hiszen például a véletlenszerű mérési hibákat efféle hatások okozzák.

A rendezettség viszont tisztán elméletileg vizsgálva egy olyan mérőszám, ami azzal arányos, minél kisebb térbeni helyen jelenik meg a vizsgált jelenség. Az információs rendezetlenség például, a káosz, vagy negentrópia így az, ha az információ darabkái egyenletesen oszlanak el az információs térben, mint például a hangyafoci a tévében. Ennek ellentéte, ha az információs tér optimálisan van kihasználva, mint amikor a szobádban rendet raksz, a lehető legnagyobb hely szabad, és a lehető leghatékonyabban tárolod az információt, például a merevlemezeden bezippeled az állományokat, és típus szerint csoportosítod könyvtárakba. Ilyenkor az információ, a fogalom hagyományos értelme szerint is rendezett.

Az általunk ismert földi élőlények az anyagi világ őket körülvevő anyagait és energiáit alakítják egy olyan rendszerezett formába, ami csoportosítottan szervezi az anyagot. Ebben az értelemben az élőlények is rendezettek. A probléma az, hogy nem csak ők azok.

Visszatérve a fekete lyuk problémájára, ami a definíciód szerint életnek tűnik, mégpedig a legtökéletesebb formájának: Még ha kikötöd, hogy szerinted kizárólag az anyagi szerkezet lehet csak az információ hordozója (és kizárod a mezőket például vagy mondjuk a virtuális valóságban teremtett mesterséges életet) akkor is problémás az ügy, mert például az elemi részecskék információt hordozó kvantumtulajdonságai nem szűnnek meg a fekete lyuk eseményhorizontján való áthaladással, tehát a definíciód szerint a fekete lyuk információt gyűjt és a környezetében információs vákumot hagy maga után.

Nehéz ez.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

steery 2017.03.13. 23:18:30

@_Wasp_: Nincs probléma, mert én információs negentrópiáról beszélek. :-) Az élőlények ugye rendet csinálnak magukban, ami rendezett információt jelent, nem rendezetlen információt. Az élőlény tehát ebből a szempontból a fekete lyuk (halál) ellentéte.
A másik dolog, hogy a fekete lyukban nem gyűlhet össze végtelen sok információ, mivel az információ a hordozójának (anyagi halmaz) geometriai szerkezetében, formájában (in-forma-ció) tárolódik. A fekete lyukban az anyagszerkezet roncsolódik a gravitáció miatt. Bármit beledobsz, palacsinta lesz belőle a neutronokból álló gömb alakú részecskemassza felszínén. Tehát a fekete lyukak szemetes kukák: megsemmisítik a beléjük hulló információt és csak zaj marad belőle. Ebből következően az élőlények amolyan mini fehér lyukak az univerzumban. Jó, mi? :-D

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

Csala Tamás 2017.03.13. 21:52:05

A világon több tízezer különböző vallás létezik, és mindegyik nyilvánvaló okokból olyan, hogy játékelméletileg megérje hívőnek lenni... hülye lenne bárki is olyan vallást kitalálni, amire ez nem igaz.

Ebből a gondolatmenetből az következne, hogy az ember számára a racionális döntés az lenne, hogy az összes létező vallásban higgyen egyszerre, nem megfeledkezve a Repülő Spagettiszörny Vallásról, illetve a jelent komment írása közben általam kitalált vallásról sem, hiszen játékelméletileg ez is a hivőknek kedvez.

Bejegyzés: Hinni vagy nem hinni?

_Wasp_ 2017.03.13. 19:19:25

@steery: az információs entrópiával is van probléma, mert annak a csúcsa elvileg az élettelennek tűnő fekete lyuk lenne, ahol végtelenül kis helyen végtelenül sok információ gyűlik össze, míg a környezetében egyre csökken az információ mennyisége - egészen nulláig

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

steery 2017.03.13. 19:03:27

@_Wasp_: Igaz, talált, süllyedt. Nem említettem, hogy információs entrópiára és rendre gondolok elsősorban, nem energetikaira, mivel az élőlények alapvetően információ gyűjtő, feldolgozó és leadó rendszerek. Az energia és anyag csak kísérő jelensége, pontosabban hordozója az életnek. Ezért is nehéz idegen élőlényeket találni az űrben, mert az információ a legnehezebben megfogható része az univerzumnak. Pont ezért nem találjuk a többieket.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

_Wasp_ 2017.03.13. 17:39:22

@steery: a.te.ervelesi.hibad.hu/ketertelmuseg

Ha hőtani entrópiára gondolsz, amit mondjuk megtalálsz a wikipédián is, akkor annak megfelelnek természetesen az élőlények is megfelelnek az entrópiamaximum felé törekvés követelményének, amennyiben a rendszer egészét vizsgáljuk (tehát egy adiabatikus rendszert). Ha az élőlényt tekintjük rendszernek (nos itt máris problémákba ütközünk: hol az élőlény "határa"? az ember határa nem a bőr, de még nem is a szőrszálak vége például... de ha elképzelünk egy olyan élőlényt, aki ad abszurdum termonukleáris folyamatokat, rádióhullámokat, mezőket használ az életfolyamataihoz, akkor még cifrább a helyzet, tudniillik a mezők kiterjedése végtelen nagy) szóval ha az élőlény egy zárt rendszer, akkor igaz lehet amit írsz, csökkenhet a belső entrópia, növekedhet a környezeté. Ahogyan például a tábortűz esetében. A tűz átalakítja a szén és az oxigén kémiai energiáját (a környezet energiapotenciálja csökken), de a tűz meleg lesz, emiatt tehát megvalósul egyfajta hőtani rendezettség, már ha a tűz határát mondjuk meghúzzuk a köré rakott köveknél, és nem zavar minket azt, hogy a tüzet táplálni kell mondjuk fadarabokkal és levegővel.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

steery 2017.03.13. 15:31:52

@_Wasp_: @BME FTT: Látom, srácok, nem figyeltetek!
Élőlény az, ami magán belül rendet hoz létre, maga köré pedig rendetlenséget csinál. A tűz nem élőlény, mert magán belül is rendetlenséget csinál az energia felhasználása során. Ez nem egy túl tág definíció, hanem nagyon is jól megfontolt és precíz megfogalmazás. Kár, hogy nem én találtam ki, így nem tudok vele dicsekedni.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

Dinkainka 2017.03.13. 11:13:39

Azért borzasztó az ember, eljut a Marsra, és első dolga az ott talált életet elpusztítani! Ha eljönne egy földönkívüli, és egy pár embert beletenne egy mikrohullámú sütőbe, és puhára főzné, pusztán tudományos kíváncsiságból, mekkora felháborodás lenne!

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

BME FTT 2017.03.12. 21:10:37

@steery: Ahogy más is említette ezzel a definícióval az a probléma, hogy túlságosan tág, így ezt alapul véve olyan dolgokat is élőnek kéne tekintenünk, amik biztosan nem azok, lásd tűz. Vagy például a kristályok, amik az élő dolgok meglepően sok tulajdonságával rendelkeznek, növekedni tudnak, egyensúlyi állapotot elérni, még bizonyos stimulusukra reagálva "mozogni" is tudnak stb, miközben nyilvánvalóan abiotikus dolgok.

@Clyde Sandy: A kémiai darwini definícióval pont az a baj, amit Cleland is kritizál, vagyis, hogy az általunk ismert élet egy jellegzetességét általában az élet szükséges feltételévé teszi.
Úgy tűnik, hogy egy ilyen némileg elhamarkodott definiálás nem egy jó kutatási program alapja, mert szükségszerűen kizár egy csomó problémás esetet, mint például az általad is említett vírusok vagy mondjuk az ALife, a mesterséges élet (amiről a sorozat harmadik részében lesz szó). Illetve egyes kutatók szerint maga a LUCA is valamiféle laterális géntranszferhez hasonló módon volt képes az alkotóelemeinek továbbadásra, viszont a másolási pontosság nem volt elégséges a természetes szelekcióhoz, vagyis még itt sem beszélhetünk replikátorról.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

russzofil 2017.03.12. 18:32:01

"Matematikai bizonyításunk"? Azért ez kicsit erős megfogalmazás egy ilyen szedett-vedett gondolatmenethez.
MIndenekelőtt azt tisztázni kell, hogy a matematikai igazolás semmit nem mond arról, hogy egy adott dolog valós-e vagy sem. Mindössze annyit, hogy adott kezdeti feltételek és szabályrendszer mellett a matematikai logika szabályaival levezethető-e. Nézzük először a kezdeti feltételeket. A fenti gondolatmenet - ki nem mondott - előfeltétele, hogy ismerjük Isten szándékait, de legalábbis a mennybe vagy pokolba történő szelektálásának szempontjait és azok megegyeznek a (Pascal korabeli) egyház tanításaival. Ennek elhagyásával ugyanis számtalan egyéb lehetőség is megnyílna. ad absurdum az is, hogy épp fordítva törtétnik, azaz az "Istennek tetsző" életet élők kerülnek a pokolba. Vagyis minden levezetés ami ezután következik, csak azzal a feltétellel érvényes, hogy Isten létezik ÉS az egyház tanításai igazak. Nem meglepő, hogy ilyen feltételek mellett "észszerű" dolog Istenben hinni.

A helyzet azonban az, hogy a fenti levezetés még ennél is problémásabb. Nem csak arról van szó, hogy egy meglehetősen megszorító kezdeti feltételt kell tennünk ahhoz, hogy az állítás igaz lehessen, de a levezetés még csak nem is felel meg a matematikai logikának. Az ugyanis tiltja, hogy olyan kezdeti feltételt szabjunk meg, ami magában foglalja a bizonyítandó állítást. Márpedig itt épp erről van szó, Isten törvényeinek ismeretét, vagyis közvetve Isten létét feltételezi azzal, hogy nem számol másféle törvények alkalmazásával, akár más istenek létével.

Mindent összevetve egy meglehetősen gyenge próbálkozás annak a kognitív disszonanciának a feloldására, amit minden, Istenben és a tudományban egyaránt hívő ember érez a természeti és az isteni törvények időnként elkerülhetetlenül felbukkanó és racionálisan feloldhatatlan szembenállása miatt. Az pedig, hogy a szerző mindezt "racionálisan kényszerítő erejű - matematikai - bizonyítás"-nak állítja be, nem jelent számomra mást, mint hogy ő is szenvedő alanya ennek a kognitív disszonanciának.

Bejegyzés: Hinni vagy nem hinni?

Clyde Sandy 2017.03.12. 16:34:50

@steery: Az élet definíciója éppen a nasa által ismert :
" önfenntartó kémiai egység, amely képes a darwini evolúcióra "
Éppen emiatt komoly viták vannak a vírusok besorolásáról.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

_Wasp_ 2017.03.12. 15:29:56

@steery: minden energiafelhasználáson alapuló folyamat entrópiát növel, a te definíciód szerint a tűzvész például élet.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

steery 2017.03.12. 13:44:17

Én eddig úgy tudtam, hogy az élet lényege: rend létrehozása a káoszban, azaz negentrópia termelése. Ez energiaigényes folyamat és az élőlény a belső rendjének fenntartása érdekében befelé importálja az energiát rendezett módon (táplálkozik), illetve kifelé exportálja magából a rendetlenséget, azaz káoszt kelt maga körül. Ez lényegében környezetszennyezés. Tehát ha idegen életformákat keresünk, akkor olyan anomáliákat kell figyelni, ahol nagy rend észlelhető, amit nagy rendetlenség vesz körül. Lásd: nagyvárosaink és környezetszennyezés.
Ez nyilván még a gépi értelemre is igaz lesz, nem csak a biológiai önreprodukáló automatákra.
Ahol nincsenek élőlények, hogy az entrópia szintje közel egyenletes, nincsenek benne anomáliák.
Ehhez mit szóltok?

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

BME FTT 2017.03.12. 12:18:33

@Tisztességes Természettudomány: Igen, a további kísérletek kudarcai után végül a marsi talaj oxidációs reakcióival magyarázták az első kísérlet pozitív eredményeit. A hipotézis szerint mivel ózonréteg hiányában a marsi talajt folyamatosan erős UV-sugárzás éri, ezért abban valami erős oxidáns van jelen, ami a pozitív eredményeket okozhatta. Az egyik szonda 2008-ban valóban talált is ilyen agresszív oxidálószert, a perklorátot, azonban innentől sem olyan tiszta ügy. Egy 2010-es vizsgálat szerint ennek ellenére lehettek mikroorganizmusok a talajban, melyeket a perklorát hevítésekor keletkező anyagok egyszerűen elpusztítanak, miközben olyan vegyületek keletkeznek, melyeket a Viking-kísérletek során kimutattak (www.earth.northwestern.edu/public/seth/351/mckay.viking.pdf).

Emellett számtalanan kritizálják a kísérletek megtervezését, hogy azok egyszerűen túlságosan is földi körülmények közé voltak kitalálva, emiatt képtelenek voltak a marsi élet detektálására. Ezek közé tartozik egyébként maga a Gilbert Levine, az LR-kísérlet tervezője is, aki egy egészen friss publikációban azt állítja, hogy az abiotikus hipotézisek nem nyújták az adatok kielégítő magyarázatát, és a mikrobiális aktivitás még mindig az eredmények legjobb interpretációja (www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27626510).

Elég zavaros ez az egész ügy, amit tovább bonyolít az, hogy a Viking-misszió volt az egyetlen, aminek nem kellett számolnia a korábbi űrszondák által okozott potenciális mikrobiális keresztszennyeződéssel, vagyis valóban "érintetlen" körülmények között tudott vizsgálatokat végezni.

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

Tisztességes Természettudomány 2017.03.12. 10:30:43

Lehettek más okai a széndioxid termelődésnek a mikrobiális aktivitáson kívül?

Bejegyzés: Hogyan bukkanjunk Földön kívüli életre?

MEDVE1978 2017.02.18. 12:04:00

Polányi egy tényleges jelenséget elemezgetett, azonban nem vagyok biztos benne, hogy igaza volt. Az, hogy az emberek egyes közgazdaságtani elméleteket a szájukra vesznek és kvázi "lebutítottan" képviselnek, nem biztos, hogy egy olyan folyamat, hogy a közgazdászok eszméi jutnak el bújtatott utakon a "néphez". Mivel a közgazdaságtan lényegében a valóság egy szeletét, a gazdálkodást, gazdaságot próbálja leírni, ezért éppen úgy lehet, hogy az emberek ugyanezt a valóságot észlelik és saját gyakorlatukban érvelnek emellett. Amikor tehát Józsi, a vállalkozó neoliberális közgazdaságtani érveket mond (esélyegyenlőség, mindenki érvényesüljön a saját eszközeivel, az állam ne avatkozzon be, csökkenjen az adó stb.), akkor pontosan lehet, hogy a saját helyzetét és igényeit jeleníti meg és nem ismeri egyébként Adam Smithet. Tehát ez fából vaskarika, itt nem a közgazdászok találtak ki mikro szinten dolgokat, hanem az életben alakultak úgy.

A másik kérdés, hogy a makro szintet, ami sokkal nagyobb az egyénnél hogyan fog fel az egyén. Ebben már nem nagyon van saját tapasztalata, tehát ezen a téren helyes lehet Polányi érve, miszerint a mainstream közgazdaságtan szivárog át az oktatásba, politikába, társadalomba leegyszerűsített módon és ezt képviseli az egyén.

Fontosabbnak tartom azt a kérdést, hogy a mai társadalomban hatékonyabb lenne-e ez a felvilágosító jellegű megközelítés, amit a cikkben is ír a szerző. Ezzel kapcsolatosan kicsit áttételesen Polányi adja meg a választ: "Semmit – hacsak nem készült fel rá a világ, hogy beérje jóval kevesebbel, mint a demagógok határtalan ígéretei."

Mivel itt pontosan makroszintről beszélünk, országok, régiók, integrációk gazdaságáról, ezért az egyénnek nyilvánvalóan kevés a ráhatása és a közvetlen tapasztalata. Az egyén ebből kifolyólag a saját és környezete helyzete alapján fog dönteni. Ez azt jelenti, hogy ha az egyén frusztrált, azt látja, hogy lerohad körülötte a világ, magas a munkanélküliség a környéken, nincs érdemi gazdasági teljesítmény, akkor hiába oktatják le neki az iskolában a gazdasági, közgazdasági alapismereteket, mondják el, hogy a bank és a multi nem a megtestesült gonosz, ő akkor is el fogja hinni ezt az első néptribunnak. Hogy miért? Mert ez tökéletesen egybevág a saját tapasztalataival, mert a multi egy pillanat alatt elviszi a termelést Dél-Kelet Ázsiába és senkit sem érdekel, hogy az ő egész családjának perspektívája szertefoszlik és mert a bank nem ad hitelt, mivel az egész régióban eladhatatlanok a lakások és a hitelkérőnek nincs jövedelme. Illúzió azt hinni, hogy az Illinoisi, Iowa-i globalizációvesztesek nem Trumpot választották volna, ha őket "oktatják" vagy akár azt, hogy nem a PIS kerül hatalomra Lengyelországban, ha a volt Kelet-Lengyelország iparvidékein mindenki oktatást kap, hogy mi a bankok szerepe a gazdaságban.

A válasz tehát szerintem egyértelmű nem: attól, hogy a társadalom jobban ismerete volna a közgazdasági hátteret, lényegében nem terjedtek volna kevésbé az "illiberális" eszmék. Egy pár százalékot jelenthetett volna legfeljebb...

Bejegyzés: Szabadság, társadalmi tudatosság és a közgazdaságtan sakktáblája

G.I.Biro 2017.02.17. 15:02:14

@Jakab.gipsz: Kedves Jakabgipsz! Köszönöm az igen tartalmas hozzászólást. Megpróbálok minden fontosabb észrevételre reflektálni.

A fogalmi blokkokkal kapcsolatban ha jól értem Ön azt állítja, hogy:
Azért mert képesek vagyunk nem létező blokkok létrehozására, valójában nem értjük a fogalmi blokkok közötti összefüggéseket (1).
Ezzel kapcsolatosan a kérdéseim:
-Honnan tudjuk, hogy létező vagy nem létező egy fogalmi blokk? Ezt valahonnan tudjuk/tudni véljük. De honnan tudjuk, hogy ennek forrása létező vagy nem létező fogalmi blokk? És ennek a forrása?
-Ha ez az állítás (1) igaz, akkor honnan jön és hogyan jön létre új tudás? Nem lehetséges, hogy először értük meg az összefüggést a blokkok között, és utána a blokkot? Hogyan haladunk az ismeretlentől az ismert felé? Hogyan működnek pl. a metaforák? Értjük az összefüggést, de nem biztos, hogy mindkét blokkot is teljes egészében.Sőt. Ha teljes egészében értenénk, akkor nem lenne szükség a metaforára.
A paradigmával kapcsolatban talán célszerű itt leszűkítenünk a diskurzust az inkommenzurabilitásra (összemérhetetlenségre), ami mind Kuhnnál, mind Polányinál kulcsfontosságú lehet. Egyébként hasonlóan vitatott fogalom, Kuhn és Feyerabend egyaránt 1962-ben fejtette ki ezt taglaló gondolatait. Polányi interpretációját mindkettőjük inkommenzurábilitás-értelmezéséhez szokták kapcsolni (pl. Struan Jacobs 2003)
A Kuhn-i paradigma fogalom eredetiségéről lehet vitatkozni, csakúgy mint a komplexitásáról. Masterman (1970) Kuhn magnum opusát vizsgálva arra jutott hogy Kuhn 22 különböző értelemben használta a paradigma kifejezést. Önnek teljesen igaza van, hogy a tudományos, és később a nemtudományos közvélemény szűrőjén áthaladva ezek a jelentések nem maradtak változatlanok.
Egyetértek Önnel abban is, hogy a témát Fehér Márta kiválóan feldolgozta például a Replika 38. számában, melyben a Tudományos Forradalmak Szerkezetéről megjelenésének 35. évfordulójának apropóján jelent meg egy nagyszerű írása A paradigmától a lexikonig...Thomas S. Kuhn harmincöt év után címmel.

Bejegyzés: Szabadság, társadalmi tudatosság és a közgazdaságtan sakktáblája

Jakab.gipsz 2017.02.16. 08:18:30

Polányi igazságát amelyet a sakk hasonlattal világított meg helyesen úgy is megfogalmazhatjuk, hogy hajlamosak vagyunk fogalmi blokkokban gondolkodni, és úgy tenni mint ha értenénk ezeket a blokkok közötti össze-függéseket. Ámde ez koránt sincs így azért mert képesek vagyunk nem létező blokkok létrehozására is, (lásd, kommunizmus elmélete) ha pedig megtiltjuk az elmélet vizsgálatát, mert az a "józan-észnek" ellent mond, ugyancsak bajba kerülhetünk. Ezért ott kell folytatnunk a gondolkodást ahol Polányi-Kuhn vita megfeneklett a paradigma váltásról. Kevésbé köz-tudott az a történelmi tény, hogy Kuhn elorozta a paradigma fogalmat Polányitól el-plagizálta és úgy publikálta művét mintha az az ő szellemi produktuma lett volna beszélt és írt róla de mivel fogalma sem lehetett a probléma komplexitásáról, legalább két-három tucat értelembe használta, magát a paradigma fogalmát. Viszont Kuhn-nak jó sajtója volt tehát magát és a komplex- paradigma fogalmat, a komplexitás nélkül kiherélve, a közbeszéd mint zsákutcás relativizálható próbálkozást Kuhn nevéhez kötötte, a témához írt remek kis utószót Fehér Márta,81969). ideje lenne az Ő gondolatait ismét felidézni, ha egy el sumákolt problémát megakarunk oldani.

U.i innen is ki tilthattok mert nem vagyok politikailag korrekt.

Bejegyzés: Szabadság, társadalmi tudatosság és a közgazdaságtan sakktáblája