BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2020. már 25.

Erkölcs és előítéletek (2. rész)

írta: BME FTT
Erkölcs és előítéletek (2. rész)

Írásom első részét azzal zártam, hogy az előítéletes gondolkodásnak, s még inkább annak, hogy az előítéletek milyen mértékben válnak tettekké, fokozatai vannak. 

Mielőtt rátérnék erre, utalni kell egy fontos körülményre. Az előítélet komplex és sokrétű képződmény, gyökerei a kognitív társadalmi folyamatokban találhatók. A statisztikák szerint inkább tűnnek szabálynak, mint kivételnek. Általában széles körben elterjedt nézetekről, vélekedésekről van szó; szociális reprezentációk, amelyek áthatják a közgondolkodást. A társadalmi megismerési folyamatokat viszont messzemenően befolyásolja a társadalom tagozódása és az általa meghatározott érdekek világa, valamint intézményrendszere. 

A legelterjedtebbek ...

Tovább Szólj hozzá

előítélet erkölcs társaslény

2020. már 11.

Titkok a CIA udvarán

írta: BME FTT
Titkok a CIA udvarán

Most amatőrök is lekörözhetik a profi kódfejtőket

1990-et írtunk, amikor a CIA udvarán elhelyezték az azóta nem kis népszerűségnek örvendő Kryptos szobrot. Ahogyan a műalkotás neve is utal rá, a hatalmas, betűkkel átlyuggatott rézlapon titkosított szövegeket olvashatunk; négy darab, különböző módon titkosított szövegrészt, amelyek közül a negyedik, rövid szakasz a mai napig ellenáll a megfejtési kísérleteknek.

kep1_1.jpg

A Kryptos szobor

 

Az alkotó egy amerikai származású szobrász, Jim Sanborn. Elmondása szerint a rejtjelezett üzenetek klasszikus titkosítási módszerek alkalmazásával álltak elő, vagyis a megoldást nem a modern kriptológia eszköztárában, hanem 1650 előtti rejtjelezési módszerek között kell keresni. 

A már feloldott három titkosított rész (K1, K2 és K3) ...

Tovább Szólj hozzá

titkosírás szumma

2020. feb 27.

Az evolúció alakja

írta: BME FTT
Az evolúció alakja

Jelen posztban a paleontológia, vagyis őslénytan, illetve az evolúcióbiológia 20. századi történetének egyik legizgalmasabb szeletét fogom bemutatni: azt az időszakot, amelyet a tudománytörténészek paleobiológiai forradalom nak neveznek.

A 70-es évek első felében a paleontológián belül megjelent egy olyan mozgalom, ami a tudományterületnek az evolúciós tudományokon belüli újrapozícionálását tűzte ki célul. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a paleontológia, ez a tradicionálisan a geológia és a biológia között elhelyezkedő kevert tudomány, a geológiától a biológia felé kell közeledjen, hogy így érdemben hozzá tudjon szólni az evolúcióról folyó diskurzushoz: erre a hangsúlyváltásra utal az új diszciplína elnevezése, a ...

Tovább Szólj hozzá

evolúció tudománytörténet paleontológia paleobiológia

2020. feb 12.

Burokban nevelt embriók?

írta: BME FTT
Burokban nevelt embriók?

A mesterséges méhek és lehetséges hatásaik

Az orvostechnika fejlődésével egyre több lehetőség nyílik az emberek egészségének fenntartására és életük meghosszabbítására. Gyógyszerek, implantátumok, sebészeti eszközök, CT és egyéb eszközök segítik mindezt. A régóta használt művégtagok mellett ma már a különféle mesterséges belső szervek előállítása is ismert, mint amilyen a mesterséges méh. 

artificial_womb_1558089594.jpg

Az úgynevezett „biobag”-et azzal a céllal hozták létre, hogy a csecsemők halálozási rátáját csökkentse, illetve kiterjessze a gyermekvállalás lehetőségét. Ez a mesterséges környezet képes minden olyan feladatot elvégezni, amit egy anyaméh is tud, például az embriónak tápanyagot és oxigént szállítani. Ma az 500 g alatti koraszülöttek tüdeje képtelen még ...

Tovább Szólj hozzá

társaslény technikafilozófia mesterségesméh

2020. jan 29.

Erkölcs és előítéletek (1. rész)

írta: BME FTT
Erkölcs és előítéletek (1. rész)

Elliot Aronson A társas lény c. könyvében csak a negatív előítéletekkel foglalkozik, s olvasói úgy vélik, jó oka van erre: ezek jelentenek problémát. Meghatározása szerint az előítélet „ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben – olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul.” Látni fogjuk: a pozitív előítélet, az elfogultság sem érdektelen, sőt, nagyon is figyelemre méltó jelenség.

Gordon W. Allport egy terjedelmes monográfiát szentelt az előítélet vizsgálatának, amelyben szellemes példán világítja meg annak lényegét. Felteszi a kérdést, hogy miért tisztelik az amerikaiak (értsd: angolszász amerikaiak) Abraham Lincoln elnököt, illetve hogy miért ...

Tovább Szólj hozzá

előítélet erkölcs társaslény

2020. jan 15.

Lehet-e azonos nemű pároknak gyermeke?

írta: BME FTT
Lehet-e azonos nemű pároknak gyermeke?

Tények, értékek és érvelési stratégiák

Mint minden eldöntendő kérdéstől, a fentitől is azt várjuk, hogy vagy egyértelmű „igen”, vagy egyértelmű „nem” legyen rá a helyes válasz. Gyanúm szerint sokan mégis azt a választ adnák erre a kérdésre, hogy „attól függ”. Sőt, még arra is hajlanék, hogy nekik adjak igazat. De mitől is függ akkor?

same-sex-family-1024x538.jpg

 

Kezdjük a tényekkel.

Biológiai értelemben két azonos neműnek természetesen nem lehet közös gyereke. Magyarországon jogi értelemben sem: akár szülés, akár örökbefogadás révén lesz gyerekük, hivatalosan csak az egyikük lehet a gyermek szülője – bár azt semmi nem tiltja, hogy valaki az azonos nemű partnerével közösen nevelje a gyermekét, ám csak az egyikük fog jogilag szülőnek számítani.

Persze amikor ...

Tovább Szólj hozzá

érvelés

2019. dec 18.

Tudomány üzlet és közjó határán

írta: BME FTT
Tudomány üzlet és közjó határán

Hans Radder, Az e lüzletiesedéstől a közjóig: a tudomány, a technológia és a társadalom újraalkotása (2019) című, idén szeptemberben megjelent könyve megkísérli feltárni a rendszerszintű problémákat napjaink tudományos közösségeinek működésében. Radder szerint a problémák gyökere az értékek nem megfelelő kezelése a tudományról, technológiáról és társadalomról való gondolkodás elméletében és gyakorlatában. Kritikája összegzéseként egy olyan alternatívát is felvázol, mely szerinte jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb tudományt eredményezhet.

51y9l07kowl_sx331_bo1_204_203_200.jpg

 

A tudományos közösségek béklyói

Radder szerint napjainkban a tudományos közösségek működését nehezítő három legnagyobb probléma az elüzletiesedés, a hihetetlen ...

Tovább Szólj hozzá

tudományfilozófia könyvespolc

2019. dec 04.

Mit csinál egy technikafilozófus?

írta: BME FTT
Mit csinál egy technikafilozófus?

A mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a közösségi média gyors ütemű fejlődése olyan bonyolult etikai dilemmákat vet fel, amelyek nem válaszolhatók meg kizárólag mérnöki megközelítéssel. Válaszkísérletek a tudomány több szegmensében is születnek, ilyen például a technikafilozófia is. Hogy született meg ez a terület, és mivel foglalkozik pontosan? 

A technikafilozófia kifejezés Ernst Kapp-tól, a 19. századi német gondolkodótól ered. Kapp az iparosodó Németországban nőtt fel, de onnan az 1849-es év eseményei után menekülnie kellett. Texas állam középső részén kötött ki, ahol néhány másik menekülttel közösen a semmiből építettek fel egy kisvárost – az ezzel járó összes mérnöki és szervezési feladatot ...

Tovább Szólj hozzá

tudományfilozófia MI technikafilozófia

2019. nov 29.

Megjelent az Információs Társadalom folyóirat következő száma!

írta: BME FTT
Megjelent az Információs Társadalom folyóirat következő száma!

Az Információs Társadalom folyóirat célja, hogy az információs társadalom tudományterületével („information society studies”) foglalkozó kutatásoknak, szakmai diskurzusoknak és a témakör gyakorlati kérdéseinek fórumot biztosítson. A periodika megjelenését a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara támogatja.

Az aktuális szám sokszínű témáit az köti össze, hogy kiemelt aktualitással bírnak, legyen szó globális tudáskormányzásról, az elektronikus aláírásról, a fiatalok okostelefon-használatáról, a tudományos láthatóság vagy éppen a technológiai kulturális megalkotásának kérdéseiről.

cover_issue_16_hu_hu.png

Első tanulmányunkban Z. Karvalics László következtetései olvashatóak, amely alapján a globális akcióközösség ...

Tovább Szólj hozzá

könyvespolc inftárs

2019. nov 20.

A képmutatásról

írta: BME FTT
A képmutatásról

Vizet prédikál, s bort iszik, mondják valakiről. Vagy egyetlen szóval jellemzik: farizeus. Mindkettő erkölcsi ítéletet fejez ki, azt a magatartást minősíti, amikor a szavak és tettek nem fedik egymást. 

A farizeus szó eredetileg az ókori zsidóság egyik csoportját jelentette, negatív erkölcsi tartalma az evangéliumoknak köszönheti karrierjét. Jézus a farizeusok és írástudók magatartását ítélte el ismételten, s a szó jelzőként a köznyelv részévé vált. Maga Jézus azt mondotta róluk, hogy tanításuk helyes, ám a magatartásuk nem, ugyanis ők maguk nem tartják be az általuk hirdetett normákat. De ennél súlyosabbak a vádjai: például hogy fölösleges terheket rónak az emberekre, s amit számon kérnek rajtuk, nem isteni törvény, ...

Tovább Szólj hozzá

képmutatás szumma társaslény

2019. nov 06.

Az ógörög kombinatorika: Mai ásatások a tudománytörténet ősi rétegeiben

írta: BME FTT
Az ógörög kombinatorika: Mai ásatások a tudománytörténet ősi rétegeiben

Az ógörög matematika a tudománytörténet egyik legkedvesebb szerelme. Rengeteg kitűnő koponya kutatta az évszázadok során, számtalan értelmezés született a fennmaradt szűkös forrásanyagról, és folyamatos inspirációt tudott nyújtani a matematika történetének minden korszaka számára. Radikálisan újat viszont nehéz mondani vele kapcsolatban: elvégre a források adottak, az értelmezési lehetőségeket már végigzongorázták, és csak a részletek összerakásának módja lehet még vita tárgya – gondolhatná a gyanútlan laikus. Ám ezzel szemben az a helyzet, hogy még napjainkban is bukkanhatunk forradalmian új felfedezésekre. 

 

Számháború a régmúlt és a jelen között

Plutarkhosz, az i.sz. 1–2. századi római életrajzíró az ...

Tovább Szólj hozzá

matematika tudománytörténet ógörög kombinatorika

2019. okt 23.

Milyenek a tudósok? (2)

írta: BME FTT
Milyenek a tudósok? (2)

Tudós sztereotípiák a popkultúrában

A tudósokról alkotott sztereotípiáink legtöbbjében a kutatók ősz hajú vagy kopasz fehér férfiak. Elképzeléseinkben fehér köpenyt hordhatnak, lombikokkal játszhatnak, esetleg egy rendetlen szobában könyv fölé hajolva keresnek valamit, vagy egy táblára írnak valamilyen bonyolult képletet. Cikksorozatunk első részében a fejünkben alkotott sztereotípiák valóságalapját boncolgattuk, most pedig azt tekintjük át, hogy hogyan jelennek meg a popkultúra egyes termékeiben, a könyvekben, filmekben és sorozatokban a tudomány képviselői.

  sceintist_pop2.jpg

A sztereotípiák kialakulásának egyik oka a médiából, popkultúrából kapott nézetekből adódik. Ezek között egyaránt megjelennek a gonosz tudósok és a megmentők. Andrew Tudor a kutatásában 1931 és ...

Tovább Szólj hozzá

sztereotípia tudománykommunikáció tudó szumma

2019. okt 09.

Milyenek a tudósok? (1)

írta: BME FTT
Milyenek a tudósok? (1)

Sztereotípiák a tudományos világ tagjairól

Ha azt kéri valaki, képzeljenek maguk elé egy tudóst, milyennek látják? Ősz hajúnak vagy már kopasznak? Ugye férfinak képzelik el? Folyton köpenyt viselve lombikokkal játszik? Vagy egy rendetlen szobában, egy halom papír között matat? Vagy talán egy táblára ír valami bonyolult képletet? A tudósokról alkotott sztereotípiáink legtöbbje ezekhez hasonlít, ám jó észben tartani, hogy ezek legtöbbje már egyáltalán nem vagy csak részben igaz. Ezekről szól a kétrészes sorozatunk.

tousled-professor-examining-samples-under-microscope-looking-surprised-597071079-58a3ad145f9b58819c90e3b8.jpg

A legtöbbünk fejében élnek sztereotípiák. A kifejezés eredetileg Walter Lippmanntól származik, aki úgy határozta meg, mint egyoldalú és sematikus „fejünkben lévő képek”, amelyek segítségével képesek vagyunk rendet vetíteni a környezetünkbe¹. ...

Tovább Szólj hozzá

sztereotípia tudós tudománykommunikáció szumma

2019. sze 25.

Diadalmaskodhat-e egyféle sokféleség a közgazdaságtanban?

írta: BME FTT
Diadalmaskodhat-e egyféle sokféleség a közgazdaságtanban?

Geoffrey Hodgson Van-e jövője a heterodox közgazdaságtannak? (2019) című, idén augusztusban megjelent könyve az orthodox és a heterodox közgazdaságtan intézményeinek történeti elemzésén keresztül vállalkozik annak feltárására, hogy milyen ideológiai, politikai és szakmai szocializációs tényezők vezettek és vezetnek napjainkban is egyes elméletek felemelkedéséhez és mások háttérbe szorulásához vagy teljes elfeledéséhez. Hodgson azonban továbbmegy a heterodox közgazdaságtan intézmény-központú történeti rekonstrukcióján és lehetséges túlélési stratégiákat vázol fel tudományterülete számára. Napjaink egyik legbefolyásosabb heterodox közgazdásza figyelemreméltó vállalkozásba kezd könyvével: megkísérel jövőképet ...

Tovább Szólj hozzá

politika közgazdaságtan könyvespolc

2019. sze 11.

A moralizálásról (2)

írta: BME FTT
A moralizálásról (2)

„Ó, idők, ó, erkölcsök!”

Régebbi szövegekben gyakran találkozunk olyan állításokkal, hogy az „erkölcsök” romlanak, eluralkodott a gonoszság, mindenki bűnös, ami óhatatlanul súlyos következménnyel jár. Hasonló gondolatok egyaránt előfordulnak mítoszokban, történeti írásokban és a közgondolkodásban.

Lássunk néhány példát. A vízözön ószövetségi története szerint amikor látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, úgy határozott, hogy eltörli a föld színéről az embert, de „Noé irgalmat talált az ÚR előtt”, mert igaz ember volt, kifogástalanul élt. A Tóra egyik alapgondolata, hogy aki betartja a törvényeket, jó sora lesz, aki megsérti őket, a legsúlyosabb büntetésre ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia szumma moralizálás

2019. aug 08.

A moralizálásról (1)

írta: BME FTT
A moralizálásról (1)

„Röviden, csak két város létezik
a jóké és a rosszaké” (Szt. Ágoston)
 

Az erkölcs valamilyen formában nemcsak mindenkit érint, hanem e téren mindenki illetékes is. Tetteinknek, magatartásunknak van erkölcsi vonatkozása, mindenkinek meg kell hoznia erkölcsi döntéseit, s állandóan számolnunk kell mások ítéleteivel, miközben folyamatosan, szinte automatikusan véleményt alkotunk mások viselkedéséről, jelleméről. Többnyire spontán módon zajlik mindez, anélkül, hogy figyelmesebben, mélyebben átgondolnák, mit is művelünk. Holott az erkölcs meglehetősen összetett jelenség, amelynek megvan az árnyoldala, és többféle félreértés, tévedés, visszaélés alakult ki vele kapcsolatban. Az erkölccsel ugyanis vissza lehet élni – igazi ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia szumma moralizálás

2019. júl 06.

„Hogyan lehetünk ilyen hülyék?”

írta: BME FTT
„Hogyan lehetünk ilyen hülyék?”

A csernobili atomerőmű baleset néhány tanulsága

1986 nehéz év volt a modern technológiai társadalmak életében. Az év elején a Holdra szállás és az Apolló program sikerének hullámain lovagló amerikai űrsikló projekt kapott óriási pofont, amikor a Challenger az élőben közvetített indítás során felrobbant. Április végén pedig bekövetkezett a csernobili atomerőmű-katasztrófa, amelyet azóta is a világ két legjelentősebb nukleáris balesetének egyikeként tartanak számon, a fukusimai baleset mellett.

Chernobyl

A csernobili atomerőmű a baleset után

„Hogyan lehettünk ilyen hülyék?" – a kérdés eredetileg nem a Challenger-katasztrófa vagy a csernobili baleset kapcsán, hanem a disznó-öbölbéli fiaskót követően merült fel John F. Kennedy elnök részéről. Kennedy azzal szembesült, hogy ...

Tovább Szólj hozzá

atomenergia érvelés csernobil döntéshozatal

2019. jún 05.

A Bosszúállók közgazdaságtana

írta: BME FTT
A Bosszúállók közgazdaságtana

Tavaly júliusban jelent meg a Routledge kiadó Közgazdaságtan és Popkultúra sorozatának negyedik kötete, a Szuperhősök és Közgazdaságtan (2018), melyben a szerzők a Marvel és a DC Univerzum legismertebb szereplőinek történetén keresztül mutatnak be alapvető közgazdasági elképzeléseket. Megtudhatjuk, hogy mennyit fialt volna Steven Rogers ezer dollárja hetven éves fagyos álma alatt, hogy miért nem támogatták a diktatórikus Wakandában a társadalomtudományokat, és hogy miként bánnak el a közgazdászok Hulk és Dr. Banner hihetetlen kettősével.

51boxon8bfl_sx351_bo1_204_203_200.jpg

Amikor nem a számládat fagyasztják be, hanem téged

Amerika Kapitány 1943-ban, a Vörös Koponyával vívott végső ütközetben belevezette a tömegpusztító fegyverekkel felszerelt ellenséges ...

Tovább Szólj hozzá

közgazdaságtan könyvespolc szuperhősök

2019. máj 22.

Laikusok a tudományos kutatásokért?

írta: BME FTT
Laikusok a tudományos kutatásokért?

Rovargyűjtés, korallzátonyokról készült fotók és pingvines képek elemzése. Csak néhány példa azokból a lehetőségekből, amivel a „közösségi tudomány” keretein belül egy laikus is segítheti a tudomány fejlődését.

A „közösségi tudomány” (vagy angolul citizen science ) kezdeményezés lényege, hogy a tudományos kutatás és fejlesztés folyamatában a tudósokon kívül amatőrök is részt vehetnek. Az elképzelés a nyílt hozzáférésű tudomány égisze alatt és az internetnek köszönhetően kapott igazán nagy lendületet, ám a jelenség kezdetei egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával: gondoljunk csak a növénynemesítésben és állattenyésztésben jártas gazdálkodókra vagy az amatőr lepkegyűjtőkre és ...

Tovább Szólj hozzá

tudománykommunikáció szumma science studies

2019. máj 08.

Zombik, Mad Max és közgazdaságtan?

írta: BME FTT
Zombik, Mad Max és közgazdaságtan?

A Disztópia és közgazdaságtan (2018) címmel tavaly megjelent könyv a Routledge Kiadó közgazdaságtant és popkultúrát elegyítő interdiszciplináris sorozatának első kötete. A márciusban megjelent könyvet azóta három másik követett, Broadway és közgazdaságtan (2018. június), Napjaink filmjei és a közgazdaságtan (2018. június), valamint Szuperhősök és közgazdaságtan (2018. július) címmel. A vállalkozás újszerűsége miatt látatlanban sem a laikus sem a szakértő olvasó nem tudja igazán megítélni, hogy mit várhat az első kötettől, hogy kit és milyen módon kíván megszólítani a patinás kiadó új sorozatával.

A laikus számára a könyv pusztán címe alapján komolytalannak tűnhet. Mégis mi köze van a disztópiának a ...

Tovább Szólj hozzá

közgazdaságtan könyvespolc disztópia utópia

2019. ápr 17.

Mi a közös a zenében és a beszédben?

írta: BME FTT
Mi a közös a zenében és a beszédben?

Dzsessz-zongoristák az fMRI-ben

Zenélni a haverokból alakult garázszenekarral egészen más, mint egy jót beszélgetni péntek este a sarki sörözőben. Ahogyan nem ugyanaz meghallgatni a kedvenc albumunkat, mint egy előadást vagy politikai beszédet. Látszólag teljesen más történik – ki gondolná, hogy mindeközben az agyunkban nagyon is hasonló folyamatok játszódnak le?

 

A verbális és a zenei kommunikáció

A zene és a beszéd között sok párhuzamot fedezhetünk fel. Talán nem is kell sokat taglalni, hogy mindkettő alapvetően kommunikációs funkciókkal rendelkezik, érzéseket, gondolatokat közvetítünk velük. Ha egy kicsit tovább megyünk, azt is megfigyelhetjük, hogy egymást követő hangokból állnak, amelyek egy hierarchikus szabályrendszer szerint rendeződnek ...

Tovább Szólj hozzá

zene kommunikáció szumma

2019. ápr 03.

Valar morghulis, de a nyelveknek nem!

írta: BME FTT
Valar morghulis, de a nyelveknek nem!

Hamarosan itt a Trónok harca befejező évada, jövő decemberben pedig tizenegy év után folytatódnak a kék bőrű naʼvik kalandjai. Hogy mi a közös a westerosi hőseposzban és az Avatar ban? Az, hogy a párbeszédek jelentős része a képzeletbeli világ nyelvein folyik. Régen volt már, hogy a Star Wars dzsavái minden, de tényleg minden helyzetre lelkes „ utini !” kiáltással reagáltak, vagy hogy E. T. angolul kért R-beszélgetést haza – manapság nyelvészek komoly időt és energiát áldoznak arra, hogy a fantáziavilágok szereplői részletesen kidolgozott nyelveken szólalhassanak meg. Ezek a nyelvek pedig sokszor tankönyvekből, nyelvtanfolyamokon tanulhatók, így egyes elszánt rajongók akár társalgási szintig is felfejleszthetik nyelvi ...

Tovább Szólj hozzá

nyelv tudománytörténet szumma

2019. már 06.

Minden tudományos adathoz hozzáférhetünk?

írta: BME FTT
Minden tudományos adathoz hozzáférhetünk?

A nyílt hozzáférésű tudomány elképzelése

Robert Merton The Sociology of Science:  Theoretical and Empirical Investigations című művében megfogalmazta azokat az irányelveket, melyeket szerinte a tudománynak követnie kellene. A tudomány ezen normái az univerzalizmus , kommunalizmus , érdekmentesség és a szervezett szkepticizmus . Az univerzalizmus azt a célt testesíti meg, hogy egy tudományos elméletet kizárólag annak érvényessége alapján lehet megítélni, függetlenül megalkotójának társadalmi, politikai vagy személyes jellemzőitől. A kommunalizmus normája szerint a tudományos ismereteknek a tudományos közösség számára elérhetőnek kell lenniük. Az érdekmentességet követve a tudománynak – amennyire csak lehetséges – csökkentenie kell a befolyásoltságát mindenféle hatalmi ...

Tovább Szólj hozzá

tudománytörténet tudománykommunikáció open science science studies

2019. feb 20.

Mire való a meditáció?

írta: BME FTT
Mire való a meditáció?

Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebbé váltak a nyugati országokban bizonyos távol-keleti eredetű meditációs technikák. E technikákat többnyire úgy állítják be a meditáció oktatásával foglalkozó nyugati tanítók, hogy azok haszonnal gyakorolhatók világnézettől, vallástól és kulturális háttértől függetlenül, és rendszeres alkalmazásuknak számos kedvező hatása van a mindennapi életünkre nézve. A rendszeres meditáció például csökkenti a stresszt, a depressziót, a frusztrációt, valamint megkönnyíti a fizikai fájdalomérzet elviselését, és segíthet abban, hogy gyakorlója megszabaduljon a káros szenvedélyeitől. Ezenkívül a meditáció kedvezően befolyásolhatja az embert abban, hogy elfogadja önmagát és a környezetét ...

Tovább Szólj hozzá

buddhizmus filozófia társaslény

2019. feb 06.

Napóleon szélmalmától Malthus erényövéig

írta: BME FTT
Napóleon szélmalmától Malthus erényövéig

Mit tanulhatunk a disztópiák gazdaságtanából?

Nagy-Britanniában a múlt század harmincas éveinek közepétől ádáz retorikai harcot vívtak egymással a szocializmust támogató és ellenző értelmiségi körök. Egyesek számára a szocialista tervgazdaság a jelenlegi rendszernél igazságosabb és nagyobb gazdasági teljesítménnyel kecsegtető alternatívának tűnt. Mások arra figyelmeztettek, hogy a szocialista országok hivatalos gazdasági közleményei távol állnak a valóságtól és összeállítóik legalább annyira eltökéltek bizonyos jelenségek eltitkolásában, mint mások nyilvánossá tételében. A vita szereplői számára egyértelmű volt, hogy száraz gazdaságpolitikai elemzésekkel nem tudják meggyőzni a közvéleményt. A kritikus tömeg eléréséhez közérthető és élményszerű ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia közgazdaságtan tudománykommunikáció disztópia utópia

2019. feb 01.

Scientia – a ’tudomány’ szó színeváltozásai

írta: BME FTT
Scientia – a ’tudomány’ szó színeváltozásai

Az angol tudománytörténész és -filozófus, William Whewell 1840-ben kiadott Az induktív tudományok filozófiája című művében a tudományos nyelvezetről értekezve mintegy csak megjegyzi, hogy nagy szükség lenne egy olyan általános kifejezésre, amelyet az angolban a tudományokban jártas szakemberekre használhatnának – addig ugyanis a tudósokra a nehézkes és idejétmúlt ’természetfilozófus’ ( natural philosopher ) megjelölést használták. Whewell javaslata, a scientist   végül sikeres nyelvújításnak bizonyult. De honnan ered maga az alapszó, a ’tudomány’ jelentésű science ?

scientia.jpg

Aki csak egy kicsit is tud latinul, rögtön rávághatja: a latin scientia szóból, amely egyébként francia közvetítéssel került az angolba. Ez valóban ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia tudománytörténet scientia

2019. jan 23.

Ne forgasd ki a szavaimat, én a homárokkal vagyok!

írta: BME FTT
Ne forgasd ki a szavaimat, én a homárokkal vagyok!

Fallációk egy nemek közötti szócsatában

Hatalmas médiavisszhangot váltott ki Jordan Petersonnak, a Torontói Egyetem pszichológia professzorának interjúja a BBC-s Cathy Newmannel 2018 januárjában. Peterson legújabb, 12 Rules for Life: An Antidote to Chaos című könyvével kapcsolatban látogatott el a műsorba. Könyvében azt tárgyalja, hogy a hierarchiák nem kizárólag társadalmi konstrukciók, hanem bizonyos mértékig természetesek. Ennek alátámasztására a homár példáját hívja elő, aminek szerotonin alapú az idegrendszere. A szerotonin az az ingerületátvivő anyag, amelyet boldogsághormonnak is neveznek. Annál több szerotonint termel az egyed szervezete, minél magasabbra jut a homár a hierarchiában. Peterson szerint pedig ez az embereknél is hasonlóan működik, mivel a homárokkal ...

Tovább Szólj hozzá

érvelés gender studies fallaciok

2019. jan 16.

Mindannyian jobbak vagyunk az átlagnál?

írta: BME FTT
Mindannyian jobbak vagyunk az átlagnál?

Egyetemi hallgatók köreiben nagy tetszést lehet aratni, és nem kis megrökönyödést lehet kelteni azzal, amikor bebizonyítjuk nekik, mindannyian jobbnak értékelik magukat hallgatótársaiknál. Kiosztott űrlapon egyszerű 1-től 9-ig terjedő skálán pontszámok segítségével kell megítélniük, hogy évfolyamuk más tagjaihoz képest mennyire tartják magukat barátságosnak, felelősségteljesnek, komolynak, kifinomultnak, fegyelmezettnek, kreatívnak, együttműködőnek, idealistának, megbízhatónak, kedvesnek, hűségesnek, találékonynak, erkölcsösnek, érzékenynek, kellemesnek és végül tapintatosnak.

A skála alatt a félreértések elkerülése végett az 1-3-as számoknál szerepel az „átlag alatti,” a 4-6-nál az „átlagos” és a 7-9-esnél ...

Tovább Szólj hozzá

társaslény wobegon

2018. dec 21.

Karácsonykor is tudomány

írta: BME FTT
Karácsonykor is tudomány

A Royal Institution karácsonyi előadásai

1825 óta kerül megrendezésre a Royal Institution karácsonyi előadássorozata, amelyen kifejezetten a gyerekek számára tartanak a természettudományokat népszerűsítő programokat.

A londoni Royal Institution már az 1800-as években is tartott tudományos előadásokat felnőttek számára, akik minden bizonnyal néha gyermekeiket is elhozták ezekre a programokra. Ám 1825-ben Michael Faradayben felmerült az ötlet, hogy az előadásokat a különböző ünnepek időszakában tartsák meg, elsősorban pedig a fiatal közönség számára. Így kerültek a karácsonyi időszakra is előadások, amelyek egyetlen nagyobb témát ölelnek fel, Faraday elképzeléseit követve nagyon kevés beszéddel, ám látványos demonstrációkkal bemutatva. Bár kezdetben még ...

Tovább Szólj hozzá

karácsony tudománykommunikáció szumma

2018. dec 12.

Tévedés a tudományban?

írta: BME FTT
Tévedés a tudományban?

Samuel George Morton és a koponyák esete

A különböző kinézetű és kultúrájú, más-más területen élő és életmódot folytató csoportokkal való találkozás mindig is arra sarkallta az embert, hogy kategóriákat hozzon létre annak érdekében, hogy könnyebben tudja értelmezni a másikat. A mai biológusok és antropológusok előfutárai többféle módon kívánták megnevezni, katalogizálni és leírni a világ rasszait. Ami azonban szinte minden rendszerezésnél megfigyelhető, hogy az

emberiséget néhány nagy, egymástól világosan elhatárolható, tapasztalati úton meghatározott biológiai paraméterekkel definiálták.

Szántó, 2016

Az eltérő fizikai tulajdonságokat a legtöbb esetben összekapcsolták mentális képességekkel, kialakítva egyfajta hierarchiát a csoportok ...

Tovább Szólj hozzá

tudománytörténet rassz science studies

2018. nov 28.

Jó-e a feltétel nélküli alapjövedelem?

írta: BME FTT
Jó-e a feltétel nélküli alapjövedelem?

A mai nyugdíjasok gyerekkorában megütközés fogadta az önkiszolgáló boltok megnyitását. Képtelenség eladók nélkül árusítani! A vevők az első nap mindent ellopnak – mondta az izgatott többség. A kalauz nélküli villamos is pihentagyú ötletnek látszott.

Milyen társadalmi kárt okozhatnak a BKV potyautasai? Romló szolgáltatást, dráguló jegyeket¹ . Olykor az ellenőrök is felszállnak a villamosra – ennek ráadásul mindenki tudatában van – ilyenkor pedig bírságra is számíthatnak. Egy boltból sem sétálhatunk ki fizetés nélkül. A fenti analógia hibái elmondanak valamit az alapjövedelem körüli problémákról is. A legjelentősebb viták a finanszírozás, társadalmi hasznosság/kártékonyság körül forognak, és valahol ...

Tovább Szólj hozzá

közgazdaságtan alapjövedelem társaslény

2018. nov 14.

Három tanács a sikeres tárgyaláshoz

írta: BME FTT
Három tanács a sikeres tárgyaláshoz

Nem kell üzletembernek lenni ahhoz, hogy tárgyalási szituációba kerüljünk. Hétköznapi életünk során is számtalan tárgyalást bonyolítunk le, legyen szó fizetésemelés kéréséről, megtakarításunk banki befektetéséről vagy akár otthon a vacsora megbeszéléséről. Akár a főnökkel, akár a banki ügyintézővel, akár családtagjainkkal tárgyalunk, mindig a saját érdekeinket szeretnénk érvényesíteni, ami sokszor nem egyszerű. Hogyan legyünk mégis hatékonyak tárgyalás közben? Íme három jó tanács, ami nagyban segíti a sikeres tárgyalást.

 

1. Keményen állni a problémához, de szelíden a tárgyalópartnerhez!

A tárgyaláshoz és a partnerhez való hozzáállás nagyban hozzájárul a tárgyalás kimeneteléhez. Ha törekszünk a ...

Tovább Szólj hozzá

érvelés tárgyalás-meggyőzés

2018. okt 31.

"Valódi" vámpírvadászatok az 1700-as években

írta: BME FTT
"Valódi" vámpírvadászatok az 1700-as években

Drakula, Interjú a vámpírral, Nosferatu, Vámpírok bálja – csak néhány a klasszikus vámpírtörténetek közül. Ezek a vérszopó lények ma már megkerülhetetlen alakjai a popkultúrának, akár ha könyvekre, akár ha filmekre gondolunk. Bár pusztán misztikus alakokként is érdekes ezek az élőhalottak, a vámpirizmus és egyik főművének, a Visum repertum vizsgálata is sok érdekességgel szolgálhat számunkra.

 

Kép: Női upir (vámpír) ( Dictionary of Slav mythology, 1996)

 

„A vámpírok mindenütt megjelentek, ahol véreztek az emberek.” (Leonard Wolf)

Vérivó démonok vagy szellemek számtalan kultúra történetében megtalálhatóak. Ezek közé tartozik például a skandináv draugr élőhalott, ami áldozata húsát eszi; a női ...

Tovább Szólj hozzá

szörnyek vámpír tudománytörténet szumma

2018. okt 17.

Út a halálhoz és a kiteljesedéshez (2. rész)

írta: BME FTT
Út a halálhoz és a kiteljesedéshez (2. rész)

Elisabeth Kübler-Ross eredményei

Cikkünk első részében tömören bemutattuk a svájci-amerikai pszichiáter, Elisabeth Kübler-Ross életét és a haldoklókkal kapcsolatos nagy hatású kutatásainak kezdeteit . Ebben a második részben kifejtjük e kutatások eredményeit, és zárásként szót ejtünk Kübler-Ross társadalmi célú üzenetéről.

Ahogy korábban említettük, Elisabeth Kübler-Ross úttörő munkássága abban áll, hogy elsőként kezdett el tudományos igényű kutatásokat folytatni haldoklókon. Legnagyobb hatású műve A halál és a hozzá vezető út ( On Death and Dying ), amelyben közzéteszi kutatási eredményeit. Kutatásának lényege az, hogy interjúkat készített a chicagói egyetemi klinikákon tartózkodó haldokló betegekkel, és ezek az esettanulmányok ahhoz a ...

Tovább Szólj hozzá

halál társaslény kübler-ross

2018. okt 03.

Út a halálhoz és a kiteljesedéshez (1. rész)

írta: BME FTT
Út a halálhoz és a kiteljesedéshez (1. rész)

Elisabeth Kübler-Ross úttörő munkássága

Ebben a kétrészes cikkünkben a nagy hatású pszichiáter, Elisabeth Kübler-Ross munkássága kerül bemutatásra, aki azzal vált ismertté, hogy elsőként végzett tudományos igényű kutatásokat haldoklókon. Legjelentősebb műve, A halál és a hozzá vezető út 1969-ben jelent meg, amelyben közzétette a haldoklás stádiumait rendszerező elméletét, és amelyben egyben rávilágított azokra a súlyos problémákra, amelyek áthatják modern nyugati társadalmunk halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos attitűdjeit. Bár közel ötven év eltelt e mű megjelenése óta, Kübler-Ross kutatási eredményei továbbra is aktuálisak, ma is gyakran hivatkoznak rá a szakemberek.

elisabeth_4.jpg

Dr. Elisabeth Kübler-Ross

„Ha önöknek jó a lelkiismeretük, és ...

Tovább Szólj hozzá

halál társaslény kübler-ross

2018. sze 24.

Önvezető autó, felelős cselekedet, szocialista építészet és Sherlock Holmes az idei Kutatók Éjszakáján

írta: BME FTT
Önvezető autó, felelős cselekedet, szocialista építészet és Sherlock Holmes az idei Kutatók Éjszakáján

A Kutatók Éjszakáját több mint harminc európai országban rendezik meg 2005 óta, rendszerint szeptember végén. Figyelembe véve az elmúlt évek jelentős érdeklődésre számot tartó és egyben nagy sikert arató előadásait, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke idén is képviselteti magát ezen a nemzetközileg is fontos szerepet betöltő tudományos ismeretterjesztő rendezvényen.

research-impact2_1.jpg

A Kutatók Éjszakájának célja a tudomány és a társadalom egymáshoz való közelebb hozatala, a tudomány népszerűsítése, illetve a kutatói életpálya bemutatása és vonzóvá tétele a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Ugyanakkor e rendezvény nemcsak a fiatalabbaknak szól, hanem minden korosztálynak: az előadások és az interaktív programok ...

Tovább Szólj hozzá

2018. sze 19.

Élj túl sztoikusan!

írta: BME FTT
Élj túl sztoikusan!

Hogyan éld túl a mindennapok kínlódásait és megaláztatásait? Stockdale alezredes, a téma egyik szakértője, azt tanácsolja: alkalmazd Epiktétosz tanításait!

A mi mindennapi viszontagságaink nem is említhetők egy lapon azokkal a testi és lelki gyötrelmekkel, amelyeket a vietnami háború idején a hírhedt „Hanoi hotel” lakóinak kellett kiállniuk. Közülük is kiemelt "vendégszeretet" élvezhetett – konkrétan a magánzárka kényelmét – négy éven át az Alcatraz-banda gúnynevet viselő tizenegy amerikai tiszt. A tizenegyből tízen túlélték a hadifogságot, köztük a legmagasabb rendfokozatot viselő, így a foglyok parancsnokaként funkcionáló James Stockdale alezredes is, aki összesen több, mint hét évig "vendégeskedett" a vietnami ...

Tovább Szólj hozzá

filozófia sztoicizmus

2018. sze 05.

Szegecselő Rosie

írta: BME FTT
Szegecselő Rosie

A hadiipari gyárakban dolgozó amerikai nők szerepe és megítélése a II. világháború során

Japán 1941. december 7-én a Pearl Harbor elleni támadását követően az Egyesült Államok is belépett a II. világháborúba. Annak érdekében, hogy az amerikaiak akkoriban elmaradott katonai jármű- és eszközparkjaik elérje a szükséges szintet, számos gyárat alakítottak át haditermelésre. A megnövekedett termelési igény, valamint a munkás férfiak bevonulása miatt a gyárakban valahogyan pótolni kellett a hiányzó munkaerőt. A háborús helyzet azt eredményezte, hogy a nőket gyári munkásokként tömegesen vonták be a hátország termelésébe.

1_3.jpg

Hegesztő női munkások egy lőszergyárban

Azt, hogy milyenek is voltak egy gyári munkás hölgy átlagos mindennapjai, megtudhatjuk az egyik wisconsin-i bombázó gyár dolgozójának, Mable. R. ...

Tovább Szólj hozzá

kommunikáció gender studies társaslény II VH

2018. már 06.

Megismételhető-e a tudomány?

írta: BME FTT
Megismételhető-e a tudomány?

A megismételhetőség problémája, vagyis az, hogy a tudományos eredmények megismétlése során bizonyos arányban nem sikerül reprodukálni az eredeti megállapításokat, a 2010-es évek óta egyre több fórumon van jelen. Egyesek már a reprodukálhatóság kríziséről beszélnek, melyről konferenciákat, workshopokat szerveznek, beszélgetéseket kezdeményeznek a különböző területek tudósaival és folyamatosan publikálnak a kérdésben, feltárva az okokat és megmutatva a lehetséges megoldásokat.

replication.jpg

2015-ben jelent meg a Science nevű folyóiratban Brian Noseknek és munkatársainak tanulmánya, amely akkor úgy tűnt, megrendíti a pszichológia kísérleti alapjait. Kutatásukban 98 cikk eredményét ismételték meg (kettőt közülük kétszer is), de ...

Tovább Szólj hozzá

szumma megismételhetőség science studies

2017. dec 05.

Miért vált világvallássá a buddhizmus?

írta: BME FTT
Miért vált világvallássá a buddhizmus?

Az emberiség történelme során számos vallási és filozófiai irányzat keletkezett már és tűnt el, így azokról az irányzatokról, amelyek manapság is léteznek, elmondható, hogy kiállták az idő próbáját, azaz olyan eszméket kínáltak, amelyekkel sokféle korszak embere volt képes azonosulni. A jelenleg is élő hagyományként működő világvallásokról mindez kétségkívül elmondható, és ezek közé tartozik a buddhizmus is. Pedig amikor a történelmi Buddha elkezdte tanítói tevékenységét, egyáltalán nem volt előre látható, hogy a számos korabeli filozófus és vallási vezető közül pont az ő tanításából lesz majd világvallás, és egyben világszerte tanulmányozott filozófiai rendszer. Így jogosan vethető fel a kérdés: vajon mi ...

Tovább Szólj hozzá