2017. sze 28.

Titkosírás, csillagjóslás, netes trollok és krízisek az idei Kutatók Éjszakáján

írta: BME FTT
Titkosírás, csillagjóslás, netes trollok és krízisek az idei Kutatók Éjszakáján

Szeptember 29-én immár tizenkettedik alkalommal kerül megrendezésre a Kutatók Éjszakája (European Researchers’ Night), körülbelül 30 ország és 300 város részvételével. Az Európa szerte a tudománynépszerűsítés egyik fontos színterének számító eseményhez Magyarország is csatlakozott, ebben az évben 30 város, közel 2000 programja közül válogathatnak az érdeklődők.

research-impact2.jpg

 

A BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék idén negyedik alkalommal tart előadásokat a rendezvényen. Míg tavaly a dinoszauruszok színéről, Maria Sibylla Merian különös életéről, Sherlock Holmes következtetési módszeréről, a geometriai világkép hatásáról a természetfilozófiában és a felelős cselekedetekről volt szó, idén a titkosírások, az asztrológia, az internetes trollok és a válságkommunikáció művészete lesz a középpontban.

 

Mi mindenről volt szó a tavalyi Kutatók Éjszakáján?

Bárdos Dániel a „Fogadjunk-e a dinoszauruszok színére” című prezentációjában azt a kérdést boncolgatta, hogy a kőzetekben megőrződött ősmaradványokból vajon lehet-e következtetni a dinók színére és egyáltalán mit lehet tudni az ember előtti múltról. Az előadás témájával kapcsolatban több blogposzt is született: Mit mondhatnak a paleontológusok a dinoszauruszok színéről?, Mi után nyomoznak az őslénykutatók?

Bíró Gábor István egy kivételes nőnek a munkásságát mutatta be a „Rózsák, Tulipánok és Madárpókok: Maria Sibylla Merian különös élete” című előadásában, amiről később egy blogposzt is született.

Egres Dorottya és Petschner Anna a híres detektív, Sherlock Holmes nyomában járt a „Sherlock Holmes és a következtetés tudományá”-ban, felfedve zsenialitásának kulcsát. Sherlock Holmes karakterének eredetéről egy blogposzt is készült.

Zemplén Gábor Áron prezentációja, a „Mesteremberek, kevert matematika és az új tudományos világkép” bepillantást engedett abba a folyamatba, amikor a kora újkorban a geometriai tárgyalásmód kiterjedt a természetfilozófia területére, megalapozva mai tudományos világképünket.

A „Felelősek lehetünk-e szokásainkért és előítéleteinkért? – rigolyák és erkölcsi ítéletek a kognitív idegtudomány tükrében” előadásában, Gyarmathy Ákos felvetette a kérdést, hogy agyunk ma ismert automatizmusai vajon miként befolyásolják a felelős cselekedetről alkotott elképzeléseinket.

 

„Titkom, titkom, mondd meg nékem.."

bmeftt_lehofer_anna_illusztracio.pngA 17. század közepén szerveződött a ma Wesselényi-összeesküvés néven ismert főnemesi konspiráció, amelyben I. Lipót király ellen a korábban az udvarhoz hű családok tagjai vettek részt, mert kiábrándultak a Habsburg-kormányzat központosító törekvéseiből. A tagok levélváltásai között rengeteg titkosírással készült irományt találunk. 1799-ben, Pierre-François Bouchard épp a Rosette (ma Rashid) melletti építési munkálatokat felügyelte, amikor egy fekete kőtömbre talált, amelyen egyiptomi hieroglifák, démotikus, valamint görög írás is látható volt. A később Rosette-i kő néven ismertté vált gránittömb segítette a nyelvészeket, az akkor már több mint 1400 éve megfejtetlen rejtély megoldásához.

Lehofer Anna nem csak ezekről a példákról fog mesélni előadásában, hanem a titkosírási formákról és a kódfejtés tudományáról is, amely során a hallgatóság megismerheti ennek módszertanát is.

„Bodnie Dunkkze!” – vajon ez mit jelent? Az előadásból ez is kiderül!

 

„Csillagok háborúja”: az asztrológia mint az információs hadviselés eszköze a középkorban

bmeftt_laszlo_levente_illusztracio.pngHa valaki azt a szót hallja, hogy asztrológia, először a horoszkópok és csillagjegyek jutnak az eszébe, de kevesen gondolnak arra, hogy a középkorban az asztrológia mint eszköz jelent meg az egymással szemben álló érdekkörök vagy országok között. Ugyanis egy asztrológus alkalmazása a királyi udvarban lehetőséget biztosított arra, hogy az ellenoldali asztrológus jóslatait kitalálva az ellenfél következő lépését is előre lássák. Ez a fajta versengés ráadásul rengeteg fejlesztéshez is vezetett, többek között obszervatóriumok építéséhez és új csillagászati táblák készítéséhez.

László Levente egyrészt arról fog beszélni prezentációjában, hogy a kultúrák között áramló asztrológiai tudás hogyan vezetett a többi tudományterület fejlődéséhez. Másrészt bemutatásra kerülnek a különböző asztrológiai eszközök (nativitások, interrogációk és elekciók) és a közönség megtörtént eseteket is hallhat az asztrológusok jóslataiból. Az a talán elsőre különösnek hangzó kérdés is felmerül, hogy vajon egy olyan időszakban, amikor egy tanácsadó rossz ötletei akár az illető kivégzéséhez is vezethettek, a mára megbízhatatlannak tartott asztrológia mégis hogyan volt képes hosszú ideig fennmaradni és fejlődni.

 

Trollok? Na ne etess!

Szinte mindannyian találkoztunk már internetes szörföléseink alkalmával trollokkal. A legtöbben ismerjük az örök érvényű jó tanácsot is, amely szerint „ne etesd a trollt”. Mégis él némi zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy kiket is tekinthetünk valójában trollnak. Általában trollnak azt a kommentelőt nevezzük, aki a vita ellehetetlenítésének szándékával szól hozzá egy internetes vitához. Vannak, akik szerint a trollok szadista hajlamaikat élik ezzel ki; mások azt gondolják, háttérhatalmak (vagy nagyon is valós, politikai/gazdasági hatalmak) fizetik ezért őket. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak így engedik ki a fáradt gőzt. Ami viszont nehezen vitatható, az az, hogy a közkeletű híreszteléssel szemben a többségük egyáltalán nem ostoba, sőt: nagyon is járatos az érvelés művészetében.

bmeftt_danka_istvan_illusztracio.jpg

Danka István az előadásában internetes forrásokra és példákra alapozva járja körül a trollkodás jelenségét, félig tudományos eszközökkel, félig szubjektív szempontok alapján, az internetes popkultúra, a fórumos/blogos vitázás és a trollkodás belső, a kívülállók számára sokszor érthetetlen vagy félreértett világába vezetve el a hallgatóságot.

Figyelem! A program trollkodásveszély miatt csak erős idegzetűeknek ajánlott!

 

Válságkommunikáció: az intézményesült bocsánatkérés művészete

bmeftt_pinter_daniel_gergo_illusztracio.jpg2016 szeptemberében a magyar sajtó a Teréz körúti robbantással volt tele. A lakosság tájékoztatásában rengeteg hiányosságot lehetett találni, amik alapot adtak a különböző összeesküvés-elméletek megszületésének. Év elején egy neves hazai gimnázium tanulói utaztak haza egy külföldi sítáborból, amikor az őket szállító busz balesetet szenvedett Verona mellett, 17-en pedig életüket vesztették. A tragédia feldolgozását ugyan példátlan összefogás jellemezte, de az eset komoly médiaetikai kérdéseket vetett fel. Júliusban egy 74 éves férfi életét vesztette az Aquaworld egyik csúszdájának érkező medencéjében. Az élményfürdő szerint nem történt sem technikai, sem emberi mulasztás, ám több szemtanú szerint mind az orvosi ellátást biztosító személyek szakértelmében, mind az elsősegélyhez szükséges eszközök terén jelentős hiányosságok voltak tapasztalhatóak. Szintén idén nyáron történt a BKK-T-Systems botránya, amikor egy 18 éves fiú jelezte, hogy a BKK új webshopjában 50 forintért tudott bérletet venni, majd a T-Systems az eset után a fiatal ellen feljelentést tett. Az eset hatalmas visszhangot keltett, tüntetés is szerveződött a BKK Rumbach Sebestyén utcai központja előtt.

A fenti esetek csak néhány példát jelentenek a kríziskezelés és válságkommunikáció színteréről, melyeket szakmai konklúziókban gazdag viták követtek. Pintér Dániel Gergő előadása iránt érdeklődők megismerkedhetnek az intézményesült bocsánatkérés rövid történetével és példákon keresztül annak gyakorlati alapjaival. Abba is bepillantást nyerhet a közönség, hogy hogyan érdemes egy már kialakult krízist kezelni és mi az, amit semmiképpen se tegyünk, ha az általunk képviselt cég nehéz helyzetbe kerül.

Az előadás párkapcsolati nézeteltérések kezelése terén fejlődni kívánók számára is erősen ajánlott!

Szólj hozzá

asztrológia érvelés titkosírás tudománytörténet kutatók éjszakája válságkommunikáció