2017. feb 24.

Infografikák – lehetőség a tudomány újfajta kommunikálására

írta: BME FTT
Infografikák – lehetőség a tudomány újfajta kommunikálására

Az infografikák, vagyis az információk valamilyen grafikus reprezentációi, nem pusztán esztétikai vagy művészeti értékkel bírnak. Ezek az ábrák lehetőséget biztosítanak adatok egyszerű, gyors és látványos közlésére, a legegyszerűbb illusztrációktól, a bonyolult adathalmazok vizualizálásáig. A különböző közösségi médiafelületek elterjedésével pedig népszerűségük újabb lendületet kapott, statisztikák alapján egy-egy infografika akár 15 millió embert is elérhet. Éppen ezért nem meglepő, hogy a tudománykommunikációban is fontos szerepük van.

Példa egy egyszerű és egy bonyolultabb infografikára

2014-ben jelent meg Allison Lazard és Lucy Atkinson cikke, amely az inforgrafikák szerepét vizsgálta a tudománnyal kapcsolatos információk megértésében.  Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy vajon az infografikák segítik-e a környezetvédelemről szóló üzenetek feldolgozását, avagy sem. Az első kísérletben az alábbi képeket mutatták meg véletlenszerűen a résztvevőknek, akik később értékelték, hogy mennyire sikerült magukévá tenniük a szövegben vagy az ábrán olvasottakat. A kutatásvezetők azonban ennél jóval több mindenre is kíváncsiak voltak. Ismeretes, hogy vannak emberek, akik verbálisan és vannak, akik képek alapján tanulnak gyorsabban, így ezt is figyelembe vették. Arra is ügyeltek, hogy vannak, akik magasabb ún. vizuális műveltséggel (pl. a vizuális információ szimbolikus jelentésének megértése) rendelkeznek, így ezt is nézték az eredmények kiértékelése során.

Az első kísérletben mutatott ábrák (bal oldalon a szövegalapú, jobb oldalon az infografikai ábrázolás)

Azt találták, hogy az infografikák szemben a szöveggel, mind a verbálisan, mind a vizuálisan tanulók esetén növelte az információfeldolgozás hatékonyságát Ráadásul az alacsonyabb vizuális műveltséggel rendelkezők jobban meg tudták érteni az infografikán közölt információkat, mint a magasabb vizuális műveltséggel bírók.

A második kísérletben kibővítették a korábbi kutatást egy képalapú ábrával is.

Az első kísérletben mutatott ábra (bal oldalon fent a szövegalapú, alatta a képalap és jobb oldalon az infografikai ábrázolás)

Ez a vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a vizuálisan tanulóknál mindhárom ábra ugyanúgy segítette a megértést, azonban a verbális tanulók az infografikákat értették meg a legjobban. Az alacsonyabb vagy magasabb vizuális műveltség esetén itt is azt az eredményt kapták, hogy az infografikák biztosították a legjobb információfeldolgozást, a kép- és a szövegalapú ábrák is rosszabb megértést biztosítottak.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az infografikák a legtöbb esetben jobb megértést biztosítanak, így a tudománykommunikációban mindenképpen érdemes használni őket.

 

Szólj hozzá

tudománykommunikáció szumma infografikák