2019. jan 23.

Ne forgasd ki a szavaimat, én a homárokkal vagyok!

írta: BME FTT
Ne forgasd ki a szavaimat, én a homárokkal vagyok!

Fallációk egy nemek közötti szócsatában

Hatalmas médiavisszhangot váltott ki Jordan Petersonnak, a Torontói Egyetem pszichológia professzorának interjúja a BBC-s Cathy Newmannel 2018 januárjában. Peterson legújabb, 12 Rules for Life: An Antidote to Chaos című könyvével kapcsolatban látogatott el a műsorba. Könyvében azt tárgyalja, hogy a hierarchiák nem kizárólag társadalmi konstrukciók, hanem bizonyos mértékig természetesek. Ennek alátámasztására a homár példáját hívja elő, aminek szerotonin alapú az idegrendszere. A szerotonin az az ingerületátvivő anyag, amelyet boldogsághormonnak is neveznek. Annál több szerotonint termel az egyed szervezete, minél magasabbra jut a homár a hierarchiában. Peterson szerint pedig ez az embereknél is hasonlóan működik, mivel a homárokkal közös ősön osztozunk. A médiavisszhangot ugyanakkor nemcsak a homárok és az emberek idegrendszerének különbségei idézték elő, hanem az interjú résztvevőinek kommunikációs teljesítménye, illetve érvelési hibái is.

peterson.png

Az érvelési hibák első ránézésre meggyőzőnek tűnnek, de valójában helytelen típusai az érveléseknek, és így megakadályozzák a vitát kiváltó véleménykülönbség észszerű feloldását. Érvelési hibákról (vagy idegen szóval fallációkról) sok helyen tanulhatunk, mint például erről a méltán híres oldalról vagy az Internet Encyclopedia of Philosophy több száz tételes listájából. Érvelési hibákról olvasni viszont sokkal könnyebb, mint azokat élesben felismerni, sőt, megfelelően reagálni rájuk! Az alábbi másfél perces videórészletben több érveléstechnikai érdekességre bukkanhatunk:

Ha racionális vitát szeretnénk folytatni, akkor arra törekszünk, hogy megalapozott érvekkel körüljárjunk egy témát, majd az észszerűség keretei között próbáljuk megtalálni a kérdés helyes megoldását. A nemek közötti bérszakadék, azaz a fizetésekben tapasztalható eltérés, méltó témája lehet egy racionális vitának, hiszen a bérszakadék kiszámítása egy meghatározott módszerrel történik, a számítás eredményei pedig számtalan társadalmi kérdést vetnek fel. A vitázók számára a tudat, hogy a tévénézők befolyásolhatók, és a témát érintő személyes érzelmeik megnehezítik a véleménykülönbség racionális feloldását. A tévéinterjú olyan szempontból különleges helyzet, hogy a vita aszimmetrikus, hiszen a meghívott vendég képvisel egy álláspontot, a riporternek pedig (elméletileg) csak az a feladata, hogy kérdéseket tegyen fel, és kritizálja a vendég okfejtését. De vajon azt az álláspontot illeti kritikával Cathy Newman, illetve arra vonatkozóan tesz fel kérdéseket, amit Jordan Peterson állított?

Newman: Szóval azt mondja, hogy nem számít, ha a nők nem jutnak vezető pozícióba, mert ugyebár ez okozza a nemek közötti bérszakadékot."

Peterson: Nem azt mondom, hogy nem számít…"

A helyzet az, hogy a professzor az interjú során valóban nem tett ilyen kijelentést, a riporter eltorzította vitapartnere álláspontját. Ezt a hibát nevezi az érveléstechnika szalmabábnak. A riporter azt sugallja, hogy a vendége álláspontja szélsőségesebb, amit persze könnyebb cáfolni. A szalmabáb amiatt veszélyes hiba, mert képes a vitát félrevinni, hiszen egész egyszerűen kizárja abból a vitapartner eredeti álláspontját.

Newman: De miért kéne a nőknek elviselniük ezeket az okokat?”

Peterson: Nem mondom, hogy el kéne viselniük.”

Peterson az újabb szalmabáb-érvelésnél sem esik bele az úgynevezett árnyékbokszolás csapdájába. Gyakran ugyanis az történik, hogy a vitapartner elkezdi védeni a neki tulajdonított torzított álláspontot. De vajon hogyan kerülhető el az árnyékbokszolás? Mindenképpen segítséget jelent, ha tisztában vagyunk az álláspontunkkal, amelyet a vita folyamán érdemes többször is kimondani. A vita során mindvégig kísérjük figyelemmel, hogy a kritika valóban az álláspontunkra vonatkozik-e. Sőt, előzetesen végiggondolhatjuk az álláspontunkhoz hasonló, de attól eltérő lehetséges torzításokat. Ha szalmabáb-érvelést sejtünk, mondjuk ki, hogy a másik hibázott, és ne engedjük, hogy letagadja a hibáját!

 

Ehhez hasonló érvelési hibákról és kivédésükről a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Érveléstechnika-logika nevű tárgy keretei között lehet többet hallani.

Egres Dorottya egyetemi tanársegéd a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéken. Többek között Érveléstechnika-logika és Érvelés, tárgyalás, meggyőzés kurzusokat oktat. Kommunikáció- és médiatudományos végzettséggel a nukleáris energia magyarországi diskurzusát kutatja érveléselméleti szempontból.

Szólj hozzá

érvelés gender studies fallaciok