2019. már 06.

Minden tudományos adathoz hozzáférhetünk?

írta: BME FTT
Minden tudományos adathoz hozzáférhetünk?

A nyílt hozzáférésű tudomány elképzelése

Robert Merton The Sociology of Science: Theoretical and Empirical Investigations című művében megfogalmazta azokat az irányelveket, melyeket szerinte a tudománynak követnie kellene. A tudomány ezen normái az univerzalizmus, kommunalizmus, érdekmentesség és a szervezett szkepticizmus. Az univerzalizmus azt a célt testesíti meg, hogy egy tudományos elméletet kizárólag annak érvényessége alapján lehet megítélni, függetlenül megalkotójának társadalmi, politikai vagy személyes jellemzőitől. A kommunalizmus normája szerint a tudományos ismereteknek a tudományos közösség számára elérhetőnek kell lenniük. Az érdekmentességet követve a tudománynak – amennyire csak lehetséges – csökkentenie kell a befolyásoltságát mindenféle hatalmi vagy önös érdektől. A szervezett szkepticizmus normája a tudományos állítások ellenőrzését írja elő, vagyis minden tudományos ismeretet még az elfogadása előtt szigorú ellenőrzésnek kell alávetni.

Ezek a normák természetesen nem feltétlenül a tudósokra, hanem a tudomány egészére vonatkoztathatóak. Merton szerint ezek a normák sérülhetnek is, hosszú távon problémát okozva a tudomány előrehaladásában, ez volt megfigyelhető a II. világháborút körülölelő diktatórikus országokban is. A náci Németország háttérbe szorította az einsteini „zsidó fizikát”, megsértve ezzel az univerzalizmus elvét. A Szovjetunióban az érdekmentesség normája nem teljesült, amikor bizonyos elméleteket, kutatási irányokat ideológiai okokból utasítottak el – követőiket pedig nem egyszer fizikailag is megsemmisítettek, amikor pl. Liszenko genetikáját helyezték előtérbe a mendeli helyett. A kapitalista társadalmakban pedig a kommunalizmus elve sérül, amikor tudományos eredményekhez való hozzáférés erősen korlátozott, hiszen több kiadó csak sok millióért hajlandó engedni a folyóiratokhoz, könyvekhez való hozzáférést. (Ez volt az egyik fő oka az idén januárban megszűnt együttműködésnek is az Elsevier kiadó és számos ország, köztük Magyarország között.)

Az utóbbira jelenthetne megoldást az ún. nyílt hozzáférésű tudomány (angolul open science) ötlete. E tudományos mozgalom célja a tudományos kutatásokat – beleértve a publikációkat, adatokat, fizikai mintákat és szoftvereket – elérhetővé tenni mindenki számára, ebbe a körbe értve a szakmabelieket és az amatőröket is. Ez a gyakorlat lehetőséget biztosít a tudományos információk szabad felhasználására, engedélyezve azok újrahasznosítását, reprodukálását és terjesztését is, így segítve a tudomány fejlődését. Egyes meghatározások szerint a nyílt hozzáférésű tudománynak 6 alapelvet kell követnie.

  1. Nyílt módszertan: a kutatások során alkalmazott módszerek és – amennyire csak lehetséges – a teljes folyamat dokumentálása.
  2. Nyílt forráskód: a kutatások során alkalmazott szoftverek és hardverek technológiáinak elérhetővé tétele.
  3. Nyílt adatok: az adatok szabad hozzáférése.
  4. Nyílt hozzáférés: a megjelent publikációkat mindenki számára elérhetővé tenni.
  5. Nyílt szakértői értékelés: átlátható és nyomon követhető ellenőrzés a lektorálási folyamat során.
  6. Nyílt oktatási források: a tanításhoz és egyetemi oktatáshoz szükséges anyagok szabad használata.

 

Fogalmi zavarban

A nyílt hozzáférésű tudomány fogalma mögött ugyanakkor nehéz egy egységes definíciót vagy felosztást adni (pl. FOSTER taxonómia). Sokan más-más dolgot tartanak fontosnak, így Fecher és Friesike 2013-ban a szakirodalom alapján összeállított egy 5 iskolát¹ tartalmazó listát, megkülönböztetve egymástól az eltérő megközelítéseket.

A FOSTER taxonómia

Az „infrastrukturális iskola” (infrastructure school) azon a feltételezésen alapul, hogy a hatékony tudományos kutatás a felhasznált eszközök és alkalmazások elérhetőségétől függ. Ezért az iskola olyan technikai infrastruktúrák kialakításával foglalkozik, amelyek az internet használatával (szoftverekkel és alkalmazásokkal) segítik a tudósok hatékonyabb együttműködését.

A „mérési módszerek iskolája” (measurement school) a szerzők véleménye szerint alternatív mérési módok kidolgozását tűzte ki célul. A mérőszámok (pl. impaktfaktor) fontosak a kutató hírnevének, finanszírozási lehetőségeinek és karrierfejlesztésének szempontjából, éppen ezért az iskola képviselői szerint a nyílt hozzáférésű tudománynak egy pontosabb és átfogóbb mérőrendszer megalkotásán kell dolgoznia.

A „közösségi iskola” (public school) dióhéjban amellett érvel, hogy a tudománynak a szélesebb közönség felé is nyitnia kell. Ennek alapját a közösségi média és a Web 2.0 technológiák adják, arra késztetve a tudósokat, hogy egyrészről elérhetővé tegyék a kutatási folyamatokat, másrészről közérthető formában közöljék a kutatási eredményeket. Ezek a célok elősegítik a citizen science fejlődését is.

Közösségi tudomány

penguinwatch.pngA citizen science, vagyis „közösségi tudomány” kezdeményezés lényege, hogy a tudományos kutatás és fejlesztés folyamatában amatőrök is részt vehetnek, akik nem kapnak pénzt ezért a tevékenységét. Az egyik nagy csoport, amiben segítséget adhatnak a laikusok az az adatgyűjtés, mint pl. a korábban Magyarországon működött harlekin katicák bejelentésére szolgáló program vagy a Nagy Korallzátonyról készült amatőr felvételek összegyűjtését szolgáló projekt. Ugyanakkor nem csak az adatgyűjtésbe, de a feldolgozásban is tudnak segíteni a laikusok. Erre példa a NASA által indított Clickworkers, ahol a marsi kráterek azonosításában kértek segítséget a kutatók vagy a Penguin Watch, ahol a pingvineket megfigyelő kamerák képeit tudták elemezni a laikusok. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása a kutatók számára hónapokat vagy akár éveket venne igénybe, ám a laikusok segítségével a több ezer kép elemzése sokkal gyorsabb folyamat.

„demokratikus iskola” (democratic school) képviselői úgy gondolják, mindenkinek elidegeníthetetlen joga van a tudományos tudáshoz való hozzáférésre, különösen akkor, ha az a kutatás az állam által finanszírozott. Elképzeléseikben leginkább a tudományos publikációk és a kutatási adatok nyilvánossá tételére fektetik a hangsúlyt.

A „pragmatikus iskola” (pragmatic school) szerint a tudományos kutatásokat és tudás terjesztését hatékonyabbá teheti a kutatási folyamatok közötti együttműködés növelése. Ez a kutatások közötti kooperáció egy új formáját indíthatja el, amelyek új kutatási kérdések megfogalmazásához is vezethet.

 

Pro és kontra

A nyílt hozzáférésű tudomány mellett szóló érv, hogy az állami finanszírozásból ellátott kutatások eredményei így mindenki számára elérhetővé válnának. Ez a tudományos gyakorlat ráadásul a reprodukálhatósági krízis néven elterjedt problémára is megoldást kínálhatna, és a tudósok könnyebb együttműködésével olyan egyedi és bonyolult kérdések megválaszolásában is tudnák egymást segíteni, mint pl. a tudat idegrendszeri alapjai. Egy szemléletes példája a nyílt hozzáférésű tudomány előnyeinek a 2010-es Science folyóiratban megjelent arzén-metabolizáló baktériumok körül kialakult vita. A folyóiratban megjelent NASA kutatást komoly kritika fogadta a tudományos közösségen belül, akik a Twitteren az #arseniclife hashtaget felhasználva szembementek a cikk által levont konklúzióval. Ez egy igen szemléletes példája volt az átláthatóság hiányának, amikor egy teljes tudományos közösség nem értett egyet néhány anonim bíráló döntésével.

101 innováció a tudományos kommunikációban

Azonban minden pozitívuma ellenére a mozgalomnak vannak ellenzői is, akik a veszélyekre próbálják meg felhívni a figyelmet. A nyílt hozzáférésű tudománynál problémát jelenthet, hogy a töménytelen mennyiségű, rendszerezetlen adattal történő elhalmozás árt a tudósok tevékenységének. Ehhez kapcsolódó gond, hogy a több kutató által ellenőrizendő adatok feldolgozása több időt vesz majd igénybe. Ezeken kívül az eredmények félreértelmezése is lehetséges, amennyiben laikusok is bevonódnak a kutatásokba, sőt az eredményekkel való visszaélés is egy lehetséges veszélyforrássá válik. Az utóbbira példa egy 2011-ben történt eset, amikor holland kutatók jelezték, hogy a Science nevű folyóiratban közzétennék publikációjukat egy olyan H5N1 influenza törzs létrehozásáról, amely a módosításnak köszönhetően már könnyen tud terjedni a vadászgörények között. Ám ezek az állatok a vírusos fertőzésre hasonlóképpen reagálnak, mint az ember, így az eset hatalmas felháborodást generált a tudósok és politikusok körében is. A legtöbben ugyanis attól féltek, hogy a vírus biológiai fegyverként is használható lehetne.

Bár a nyílt hozzáférésű tudomány által okozott (vagy okozható) hatások még teljesen feltérképezettek, számtalan szervezet vesz részt ma is a mozgalomban. Ezek közé tartozik a nyílt hozzáférésű tudományt többféle projekten keresztül is támogató Center for Open Science, az elsősorban adatok és információk hozzáférését segítő The Open Knowledge Foundation, vagy az ezekkel kapcsolatos szakmai és jogalkotó tevékenységet ellátó, magyar kezdeményezésű Open Science Szakértői Bizottság.

 

¹ Az iskola kifejezés félrevezető, ugyanis ez a két szerző saját felosztása, nem magukat ekként definiáló személyek csoportjai.

Források:

Képek forrása:

Petschner Anna, egyetemi tanársegéd a BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszéken, kutatási területe a tudományos blogok és a modern tudománykommunikációs formák vizsgálata.

Szólj hozzá

tudománytörténet tudománykommunikáció open science science studies