2020. már 11.

Titkok a CIA udvarán

írta: BME FTT
Titkok a CIA udvarán

Most amatőrök is lekörözhetik a profi kódfejtőket

1990-et írtunk, amikor a CIA udvarán elhelyezték az azóta nem kis népszerűségnek örvendő Kryptos szobrot. Ahogyan a műalkotás neve is utal rá, a hatalmas, betűkkel átlyuggatott rézlapon titkosított szövegeket olvashatunk; négy darab, különböző módon titkosított szövegrészt, amelyek közül a negyedik, rövid szakasz a mai napig ellenáll a megfejtési kísérleteknek.

kep1_1.jpg

A Kryptos szobor

 

Az alkotó egy amerikai származású szobrász, Jim Sanborn. Elmondása szerint a rejtjelezett üzenetek klasszikus titkosítási módszerek alkalmazásával álltak elő, vagyis a megoldást nem a modern kriptológia eszköztárában, hanem 1650 előtti rejtjelezési módszerek között kell keresni. 

A már feloldott három titkosított rész (K1, K2 és K3) megfejtését sem siették el a kódfejtők. Utólag kiderült, hogy az amatőr próbálkozók mellett professzionális kódfejtők, az NSA és a CIA szakemberei is dolgoztak a titkosítási módszerek megtalálásán. Így történik ez akkor, ha valaki a CIA udvarán akar titkolózni, s ennek lett az az eredménye, hogy három, egymástól független megfejtést is megnevezhetünk ugyanazon rejtély kapcsán. Az első három részt először 1992-ben fejtették meg az NSA szakértői, ám eredményeiket nem hozták nyilvánosságra. 1998-ban egy CIA alkalmazott, David Stein is megfejtette a kódokat, ám ez az eredmény sem volt publikus. Végül az előzőek titkolózása miatt, 1999-ben a három Kryptos-kód első megfejtőjeként Jim Gilloglyt köszöntötte a nagyközönség, aki az előző megfejtőkkel ellentétben örömmel jelentette be a nyilvánosság előtt is sikeres megfejtéseit.

kep2_1.png

A rézlapokon olvasható betűk

A rézlapon olvasható két hasábba szedett szöveg bal oldala az, amely a titkosított szövegeket ábrázolja; a jobb oldalon a megfejtést támogató kódábécék sorozatát olvashatjuk. Annyit bizonyosan tudunk, hogy az első két titkos üzenetrész megfejtéséhez e kódábécék jelentették a segítséget, K1 és K2 üzenete ugyanis egyfajta polialfabetikus titkosírással lett elrejtve a kíváncsi tekintetek elől. Ez pusztán annyit jelent, hogy a nyílt ábécét nem egy kódábécével helyettesítjük be (és rendeljük például az a betűhöz mindig a b-t, b-hez mindig a c-t, stb.), hanem a nyílt szöveg minden egyes új betűjénél kódábécét váltunk. Ezt megtehetjük olyan módon is, hogy az egymást követő kódábécék mindig egy karakterrel vannak egymáshoz képest eltolva. Így a nyílt ábécénk a b c betűinek az első kódábécé szerint b c d kódkarakterek jutnak, a második kódábécé szerint c d e, stb. Ilyen, egymáshoz képest egy karakterrel eltolt kódábécéket látunk a szobor jobb oldalán is.

Sanborn egy úgynevezett Vigenère-kódolást használt, amely a jobb oldalon található kódábécéket egy kulcsszó szerint rendezi sorba. E kulcsszavak már a kódfejtők kemény munkájának eredményeképp váltak ismertté: K1 esetében a PALIMPSEST, K2 esetében az ABSCISSA szavak mentén kell a kódábécéket sorba rendeznünk. Így tehát K1 első karakterénél a p betűvel kezdődő kódábécé lesz érvényes, második karakterénél az a betűvel kezdődő, és így tovább. Kellő kitartással ily módon előáll K1 és K2 megfejtése.

Az első rész, a K1

Az első rész magyar fordítása így hangzik:

A felsejlő árnyék és a fény hiánya között bújik meg az illúzió (iqlusion!).

("Between subtle shading and the absence of light lies the nuance of iqlusion.")

 

A második rész, a K2

A második valami eltemetett dologra utal:

Teljesen láthatatlan volt. Hogy lehetett? A Föld mágneses mezejét használták. x Az információkat a föld alatt gyűjtötték és egy ismeretlen helyre továbbították. x Tudhatott erről Langley? Kellett tudnia: valahol ott temették el. x Ki tudja a pontos helyet? Csak WW. Ez volt az utolsó üzenete. x Harmincnyolc fok ötvenhét perc hat pont öt másodperc északra, hetvenhét fok, nyolc perc, negyvennégy másodperc nyugatra. x Második szint.

("It was totally invisible. How’s that possible? They used the earth’s magnetic field. x The information was gathered and transmitted undergruund to an unknown location. x Does Langley know about this? They should: it’s buried out there somewhere. x Who knows the exact location? Only WW. This was his last message. x Thirty eight degrees fifty seven minutes six point five seconds north, seventy seven degrees eight minutes forty four seconds west. x Layer two.")

 

K3 úgynevezett transzpozícióval, vagyis a nyílt betűk sorrendjének összekeverésével állott elő.

kep3_2.png

A harmadik rész, a K3

Az ilyen típusú titkosítást korántsem olyan egyszerű feltörni, mint amilyen egyszerű előállítani, kódfejtőink mégis sikerrel jártak:

Lassan, végtelenül lassan eltávolították a bejárat alsó részét eltorlaszoló törmeléket. Remegő kézzel véstem egy kis nyílást a bal felső sarokban. Picit kiszélesítettem, bedugtam egy gyertyát és belestem. A kamrából kiáramló meleg levegő meglebegtette a gyertyalángot, de csakhamar kirajzolódtak a részletek. x Látsz valamit, q?

“Slowly, desparatly slowly, the remains of passage debris that encumbered the lower part of the doorway was removed. With trembling hands I made a tiny breach in the upper left hand corner and then, widening the hole a little, I inserted the candle and peered in. The hot air escaping from the chamber caused the flame to flicker, but presently details of the room within emerged from the mist. x Can you see anything q?”

 

Ám hiába a megfejtett részek sejtelmes utalásai, pontos adatai, a negyedik titkosított rész úgy tűnt, kifogott amatőr és profi kódfejtőkön egyaránt. 2010-ben – húsz kerek évvel a szobor leleplezése után – Sanborn úgy döntött, segít egy kicsit. A The New York Times hasábjain megjelent egy írás, amelyben Sanborn elárulta, hogy a titkosított NYPVTT karaktersor a nyílt szöveg BERLIN szavát rejti el. Ennyi azonban nem bizonyult elegendőnek az áttöréshez. Újabb évek teltek el a K4 megfejtése nélkül.

A megfejtésre váró negyedik rész, a K4

2014 hozta el a következő kis segítséget, amely ismét a The New York Timesban volt olvasható. Ezúttal az NYPVTT karaktereket követő MZFPK részletről árulta el Sanborn, hogy a CLOCK szó helyett állnak a titkosított szövegben. A Kryptos-rajongók ezt követően már ugyanolyan lelkesedéssel várták egy újabb segítség érkezését, mint az esetleges megfejtést. Ismét a segítség érkezett hamarabb, egészen pontosan 2020. január 29-én, és Sanborn elmondása szerint utolsó alkalommal.

A QQPRNGKSS karaktersorról megtudtuk, hogy azokat a nyílt szövegben NORTHEAST karakterekkel kell helyettesíteni. A megfejtésre azonban még mindig várunk. Kedves Olvasó, ebben a helyzetben nem csupán arra nyílik lehetőség, hogy valaki – bárki, akinek a megfelelő ötlet pattan ki a fejéből – egy világhírű rejtély megfejtőjeként írja be nevét a történelembe. Ez pusztán az egyik eshetőség a két egyformán izgalmas Kryptos-végkifejletből. Sanborn ugyanis már 74 éves, és művészként bizony kíváncsi a műalkotásának a hatására, az évtizedek alatt kibontakozott Kryptos-rejtély feloldására. Azt fontolgatja, hogy a Kryptos titkát, ha megfejtője nem akad, még élete során árverésre bocsátja. Ennek révén egyrészt kiderülhet, mennyit ér egy titkát ilyen régóta őrző műalkotás, másrészt, ilyen módon a művésznek sem kell a sírba vinnie titkát, átadhatja valakinek, aki majd eldönti, felfedi-e az oly régen áhított rejtett tartalmat, avagy tovább szórakoztatja a Kryptos egyre bővülő rajongói táborát további segítségmorzsák hintésével.

 


Lehofer Anna az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója. Kutatása fókuszában kora újkori titkosírások és azok megfejtési módszertanának kidolgozása áll. A Tanszéken a Kutatásmódszertan tárgy oktatója.

Szólj hozzá

titkosírás szumma