2017. máj 31.

Dinoszaurusz, ahogy még sosem láttuk

írta: BME FTT
Dinoszaurusz, ahogy még sosem láttuk

Az ember előtti múlt vizsgálatával foglalkozó paleontológusok általában rendkívüli módon hiányos adatokkal dolgoznak; sokszor egy-egy csonttöredékből kell egész állatokat rekonstruálniuk, majd következtetéseket levonni azok ökológiájára, viselkedésére, életmódjára vonatkozóan. Vagy éppen kitalálni, hogy milyen színűek is lehettek a dinoszauruszok. Egy előző posztunkban már volt róla szó, hogy a fosszilizációhoz, vagyis egy egykori élőlény maradványainak megkövüléséhez milyen rendkívüli szerencse szükséges, különösen szárazföldi állatok esetében. Hiszen míg vízi környezetben a tetem betemetődése relatíve gyakori jelenség, addig a szárazföldön a különböző biológiai, kémiai és fizikai hatások általában nyom nélkül eltüntetik a maradványokat. Éppen ezért a legjobb esélyünk egy egykori szárazföldi élőlény jó állapotban való megőrződésére valamilyen, az állat számára végzetes kimenetelű esemény, melynek eredményeként a tetem vízi környezetben gyorsan betemetődik.

fossilization.gifA fosszilizáció folyamata

Egy ilyen katasztrófa, valószínűleg egy árvíz végzett azzal a lélegzetelállító állapotban megmaradt és nemrég kipreparált dinoszaurusszal, amire még 6 évvel ezelőtt, a kanadai Fort McMurray melletti bányában bukkant rá egy munkás. A növényevő Ankylosauridae családba tartozó állat mely a bunkós farkáról ismert Ankylosaurus közeli rokona volt -, a Nodosaurus névre hallgat, és valamikor 110 és 112 millió év között, a kréta időszakban élt azon az erdős-lápos területen, amit a Nyugat-Kanada Alberta tartományában található olajhomok rétegeket létrehozta. Itt először valószínűleg egy áradás végzett az állattal, majd a teteme a folyón sodródva a közeli tengerbe került, ahol a fenékre süllyedve az iszapba temetődött. Itt megindulhattak azok a fosszilizációs folyamatok, melyek a kivételes állapotban való megőrződést lehetővé tették. Persze az évmilliók nem múltak el nyomtalanul: a kiemeléskor a maradványokat tartalmazó kőzetréteg darabokra tört. Szerencsére a kutatóknak sikerült a töredékeket a további sérülésektől megóvni, így kezdetét vehette a preparáció hosszas, több mint 7000 órát igénylő folyamata. A végeredmény, amit a Royal Tyrrell Museum egy most debütáló kiállításán lehet megtekinteni, minden túlzás nélkül lélegzetelállítónak nevezhető. Nehéz elhinni, hogy egy több mint 100 millió éves állat mineralizálódott maradványát, nem pedig egy nemrég elpusztult, hús-vér lényt nézünk.

 A megtalált Nodosaurus lelet

Azon túl, hogy ilyen részletességgel csodálhatjuk meg egy dinoszauruszt amiről ezelőtt nem is álmodtunk, miért is érdekes még ez a lelet? Egyrészt a kutatóknak lehetőségük nyílik a Nodosaurusok páncélzatának eddiginél sokkal pontosabb rekonstrukciójára. Másrészt a lelet fontos tanulságokkal szolgálhat a pigementációval kapcsolatos kutatások számára is. A dinoszauruszok színével kapcsolatos kutatások a puszta érdekességen túl azért is fontosak, mert így nem csak az anatómiai felépítéséből lehetséges következtetéseket levonni, hanem végső soron sokkal finomabb hipotéziseket lehet felállítani az állat ökológiára és viselkedésére vonatkozóan.

Források:

  • http://www.nationalgeographic.com/magazine/2017/06/dinosaur-nodosaur-fossil-discovery/
  • http://www.nationalgeographic.com/photography/proof/2017/05/nodosaur-fossil-discovery-science-photography/
Szólj hozzá

biológia filozófia paleontológia