1825 óta kerül megrendezésre a Royal Institution karácsonyi előadássorozata, amelyen kifejezetten a gyerekek számára tartanak a természettudományokat népszerűsítő programokat.

A londoni Royal Institution már az 1800-as években is tartott tudományos előadásokat felnőttek számára, akik minden bizonnyal néha gyermekeiket is elhozták ezekre a programokra. Ám 1825-ben Michael Faradayben felmerült az ötlet, hogy az előadásokat a különböző ünnepek időszakában tartsák meg, elsősorban pedig a fiatal közönség számára. Így kerültek a karácsonyi időszakra is előadások, amelyek egyetlen nagyobb témát ölelnek fel, Faraday elképzeléseit követve nagyon kevés beszéddel, ám látványos demonstrációkkal bemutatva. Bár kezdetben még ...

A különböző kinézetű és kultúrájú, más-más területen élő és életmódot folytató csoportokkal való találkozás mindig is arra sarkallta az embert, hogy kategóriákat hozzon létre annak érdekében, hogy könnyebben tudja értelmezni a másikat. A mai biológusok és antropológusok előfutárai többféle módon kívánták megnevezni, katalogizálni és leírni a világ rasszait. Ami azonban szinte minden rendszerezésnél megfigyelhető, hogy az

emberiséget néhány nagy, egymástól világosan elhatárolható, tapasztalati úton meghatározott biológiai paraméterekkel definiálták.

Szántó, 2016

Az eltérő fizikai tulajdonságokat a legtöbb esetben összekapcsolták mentális képességekkel, kialakítva egyfajta hierarchiát a csoportok ...

„ A mai nyugdíjasok gyerekkorában megütközés fogadta az önkiszolgáló boltok megnyitását. Képtelenség eladók nélkül árusítani! A vevők az első nap mindent ellopnak – mondta az izgatott többség. A kalauz nélküli villamos is pihentagyú ötletnek látszott. ”

Milyen társadalmi kárt okozhatnak a BKV potyautasai? Romló szolgáltatást, dráguló jegyeket¹ . Olykor az ellenőrök is felszállnak a villamosra – ennek ráadásul mindenki tudatában van – ilyenkor pedig bírságra is számíthatnak. Egy boltból sem sétálhatunk ki fizetés nélkül. A fenti analógia hibái elmondanak valamit az alapjövedelem körüli problémákról is. A legjelentősebb viták a finanszírozás, társadalmi hasznosság/kártékonyság körül forognak, és valahol ...

Nem kell üzletembernek lenni ahhoz, hogy tárgyalási szituációba kerüljünk. Hétköznapi életünk során is számtalan tárgyalást bonyolítunk le, legyen szó fizetésemelés kéréséről, megtakarításunk banki befektetéséről vagy akár otthon a vacsora megbeszéléséről. Akár a főnökkel, akár a banki ügyintézővel, akár családtagjainkkal tárgyalunk, mindig a saját érdekeinket szeretnénk érvényesíteni, ami sokszor nem egyszerű. Hogyan legyünk mégis hatékonyak tárgyalás közben? Íme három jó tanács, ami nagyban segíti a sikeres tárgyalást.

1. Keményen állni a problémához, de szelíden a tárgyalópartnerhez!

A tárgyaláshoz és a partnerhez való hozzáállás nagyban hozzájárul a tárgyalás kimeneteléhez. Ha törekszünk a ...

Drakula, Interjú a vámpírral, Nosferatu, Vámpírok bálja – csak néhány a klasszikus vámpírtörténetek közül. Ezek a vérszopó lények ma már megkerülhetetlen alakjai a popkultúrának, akár ha könyvekre, akár ha filmekre gondolunk. Bár pusztán misztikus alakokként is érdekes ezek az élőhalottak, a vámpirizmus és egyik főművének, a Visum repertum vizsgálata is sok érdekességgel szolgálhat számunkra.

Kép: Női upir (vámpír) ( Dictionary of Slav mythology, 1996)

„A vámpírok mindenütt megjelentek, ahol véreztek az emberek.” (Leonard Wolf)

Vérivó démonok vagy szellemek számtalan kultúra történetében megtalálhatóak. Ezek közé tartozik például a skandináv draugr élőhalott, ami áldozata húsát eszi; a női ...

Cikkünk első részében tömören bemutattuk a svájci-amerikai pszichiáter, Elisabeth Kübler-Ross életét és a haldoklókkal kapcsolatos nagy hatású kutatásainak kezdeteit . Ebben a második részben kifejtjük e kutatások eredményeit, és zárásként szót ejtünk Kübler-Ross társadalmi célú üzenetéről.

Ahogy korábban említettük, Elisabeth Kübler-Ross úttörő munkássága abban áll, hogy elsőként kezdett el tudományos igényű kutatásokat folytatni haldoklókon. Legnagyobb hatású műve A halál és a hozzá vezető út ( On Death and Dying ), amelyben közzéteszi kutatási eredményeit. Kutatásának lényege az, hogy interjúkat készített a chicagói egyetemi klinikákon tartózkodó haldokló betegekkel, és ezek az esettanulmányok ahhoz a ...

Ebben a kétrészes cikkünkben a nagy hatású pszichiáter, Elisabeth Kübler-Ross munkássága kerül bemutatásra, aki azzal vált ismertté, hogy elsőként végzett tudományos igényű kutatásokat haldoklókon. Legjelentősebb műve, A halál és a hozzá vezető út 1969-ben jelent meg, amelyben közzétette a haldoklás stádiumait rendszerező elméletét, és amelyben egyben rávilágított azokra a súlyos problémákra, amelyek áthatják modern nyugati társadalmunk halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos attitűdjeit. Bár közel ötven év eltelt e mű megjelenése óta, Kübler-Ross kutatási eredményei továbbra is aktuálisak, ma is gyakran hivatkoznak rá a szakemberek.

Dr. Elisabeth Kübler-Ross

„Ha önöknek jó a lelkiismeretük, és ...

A Kutatók Éjszakáját több mint harminc európai országban rendezik meg 2005 óta, rendszerint szeptember végén. Figyelembe véve az elmúlt évek jelentős érdeklődésre számot tartó és egyben nagy sikert arató előadásait, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke idén is képviselteti magát ezen a nemzetközileg is fontos szerepet betöltő tudományos ismeretterjesztő rendezvényen.

A Kutatók Éjszakájának célja a tudomány és a társadalom egymáshoz való közelebb hozatala, a tudomány népszerűsítése, illetve a kutatói életpálya bemutatása és vonzóvá tétele a pályaválasztás előtt álló fiataloknak. Ugyanakkor e rendezvény nemcsak a fiatalabbaknak szól, hanem minden korosztálynak: az előadások és az interaktív programok ...

Hogyan éld túl a mindennapok kínlódásait és megaláztatásait? Stockdale alezredes, a téma egyik szakértője, azt tanácsolja: alkalmazd Epiktétosz tanításait!

A mi mindennapi viszontagságaink nem is említhetők egy lapon azokkal a testi és lelki gyötrelmekkel, amelyeket a vietnami háború idején a hírhedt „Hanoi hotel” lakóinak kellett kiállniuk. Közülük is kiemelt "vendégszeretet" élvezhetett – konkrétan a magánzárka kényelmét – négy éven át az Alcatraz-banda gúnynevet viselő tizenegy amerikai tiszt. A tizenegyből tízen túlélték a hadifogságot, köztük a legmagasabb rendfokozatot viselő, így a foglyok parancsnokaként funkcionáló James Stockdale alezredes is, aki összesen több, mint hét évig "vendégeskedett" a vietnami ...

Japán 1941. december 7-én a Pearl Harbor elleni támadását követően az Egyesült Államok is belépett a II. világháborúba. Annak érdekében, hogy az amerikaiak akkoriban elmaradott katonai jármű- és eszközparkjaik elérje a szükséges szintet, számos gyárat alakítottak át haditermelésre. A megnövekedett termelési igény, valamint a munkás férfiak bevonulása miatt a gyárakban valahogyan pótolni kellett a hiányzó munkaerőt. A háborús helyzet azt eredményezte, hogy a nőket gyári munkásokként tömegesen vonták be a hátország termelésébe.

Hegesztő női munkások egy lőszergyárban

Azt, hogy milyenek is voltak egy gyári munkás hölgy átlagos mindennapjai, megtudhatjuk az egyik wisconsin-i bombázó gyár dolgozójának, Mable. R. ...

A megismételhetőség problémája, vagyis az, hogy a tudományos eredmények megismétlése során bizonyos arányban nem sikerül reprodukálni az eredeti megállapításokat, a 2010-es évek óta egyre több fórumon van jelen. Egyesek már a reprodukálhatóság kríziséről beszélnek, melyről konferenciákat, workshopokat szerveznek, beszélgetéseket kezdeményeznek a különböző területek tudósaival és folyamatosan publikálnak a kérdésben, feltárva az okokat és megmutatva a lehetséges megoldásokat.

2015-ben jelent meg a Science nevű folyóiratban Brian Noseknek és munkatársainak tanulmánya, amely akkor úgy tűnt, megrendíti a pszichológia kísérleti alapjait. Kutatásukban 98 cikk eredményét ismételték meg (kettőt közülük kétszer is), de ...

Az emberiség történelme során számos vallási és filozófiai irányzat keletkezett már és tűnt el, így azokról az irányzatokról, amelyek manapság is léteznek, elmondható, hogy kiállták az idő próbáját, azaz olyan eszméket kínáltak, amelyekkel sokféle korszak embere volt képes azonosulni. A jelenleg is élő hagyományként működő világvallásokról mindez kétségkívül elmondható, és ezek közé tartozik a buddhizmus is. Pedig amikor a történelmi Buddha elkezdte tanítói tevékenységét, egyáltalán nem volt előre látható, hogy a számos korabeli filozófus és vallási vezető közül pont az ő tanításából lesz majd világvallás, és egyben világszerte tanulmányozott filozófiai rendszer. Így jogosan vethető fel a kérdés: vajon mi ...

Hatalmas a lába, de csak egy van neki, apró növésű, és amikor süt a nap, ernyőt formál a lábából, és annak árnyékába bújik – mi az? Hát a sciopod !

És a fej nélküli lény, aki a mellkasán hordja az arcát? Az a blemmyae !

Szörnyábrázolások: blemmyae (első sorban a 3-4.), sciopod (utolsó sorban az 1.)

Kutyafejű emberek, farkas méretű hangyák, óriások, sárkányok, griffmadarak és egyéb gondosan megrajzolt szörnyek színesítették a középkori kódexek margóit, és hoztak némi szórakozást az olvasásba belefáradt diákok életébe. Manapság, amikor az amerikai családi házak kertjeit Halloween alkalmából műanyag csontvázak, zombi bábuk, mű holttestdarabok és egyéb ijesztő részletek díszítik, amelyeket a középosztály ...

Szeptember 29-én immár tizenkettedik alkalommal kerül megrendezésre a Kutatók Éjszakája (European Researchers’ Night), körülbelül 30 ország és 300 város részvételével. Az Európa szerte a tudománynépszerűsítés egyik fontos színterének számító eseményhez Magyarország is csatlakozott, ebben az évben 30 város, közel 2000 programja közül válogathatnak az érdeklődők.

A BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék idén negyedik alkalommal tart előadásokat a rendezvényen. Míg tavaly a dinoszauruszok színéről, Maria Sibylla Merian különös életéről, Sherlock Holmes következtetési módszeréről, a geometriai világkép hatásáról a természetfilozófiában és a felelős cselekedetekről volt szó, idén a titkosírások, az ...

A nagyvonalúság pozitív gesztus, értéket képvisel. Szívességért általában szívesség jár cserébe, mely esetenként meg is haladhatja a viszonzott gesztus mértékét. Ezt a meggyőzés, a befolyásolás és a tárgyalás területének nemzetközi hírű szakértője, Robert B. Cialdini a kölcsönösség elvének nevezi. De vajon miért olyan fontos ez a szabály, és milyen előnyei, hátrányai lehetnek mint befolyásolási kísérletnek?

Kezdjük egy kis elmélettel!

Cialdini a Hatás – A befolyásolás pszichológiája című könyvében hat, az emberi viselkedést vezérlő pszichológiai alapelvet különböztet meg, melyek a következők: a kölcsönösség elve, a következetesség elve, a társadalmi bizonyíték elve, a vonzalom elve, a tekintély ...

Az ember előtti múlt vizsgálatával foglalkozó paleontológusok általában rendkívüli módon hiányos adatokkal dolgoznak; sokszor egy-egy csonttöredékből kell egész állatokat rekonstruálniuk, majd következtetéseket levonni azok ökológiájára, viselkedésére, életmódjára vonatkozóan. Vagy éppen kitalálni, hogy milyen színűek is lehettek a dinoszauruszok . Egy előző posztunkban már volt róla szó, hogy a fosszilizációhoz, vagyis egy egykori élőlény maradványainak megkövüléséhez milyen rendkívüli szerencse szükséges, különösen szárazföldi állatok esetében. Hiszen míg vízi környezetben a tetem betemetődése relatíve gyakori jelenség, addig a szárazföldön a különböző biológiai, kémiai és fizikai hatások általában nyom ...

Ha valaki azt mondja, hogy tudósnők, a legtöbb ember lelki szeme előtt Marie Curie képe rajzolódik ki. A sikeres asszonyé, aki férjével és Henri Becquerellel együtt a radioaktív sugárzás leírásáért nőként először vehette át a Svéd Királyi Akadémia által alapított Nobel-díjat (mindezt nem élhette át személyesen, az első Nobel-díj átadója idején a munka miatti elfoglaltságuk és férje, Pierre betegsége miatt nem mentek el). Azonban azt már csak kevesen tudják, hogy kezdetben – Becquerel mellett – csak férjét jelölték a díjra. Végül a Svéd Királyi Akadémia egyik matematikus tagja, Magnus Gösta Mittag Leffler és Pierre Curie közbenjárásának köszönhetően Marie is felkerült a jelöltek közé.

1993-ban Marie Curie példája ...

Megnyugtatással tölt el minket, ha azt olvassuk kedvenc napilapunk hasábjain, hogy többlettel zárt az állami költségvetés. Vége a deficites költségvetés nyomasztó korszakának, a gazdaságpolitika leszámolt a hiány, a negatív állami költségvetés démonával, egy szép új világ köszönt be - gondolhatnánk. Kevésbé gondolunk azonban bele abba, hogy a költségvetésbe áramlott "plusz" pénz honnan származik. Hol máshol lehetne ez a pénz? És biztosan az államkincstár bankszámláin van a legjobb helye, más szavakkal, itt a leghasznosabb a társadalom számára? Ebben a blogbejegyzésben részben, de nem kizárólagosan Polányi Mihály gazdaságpolitikáján keresztül kívánok betekintést nyújtani abba, hogy mennyire különböző lehet egy dolog ...

A NASA nemrég  bejelentette , hogy a tőlünk mindössze 40 fényévnyire található TRAPPIST-1 nevű csillag körül hét Föld-szerű bolygót fedeztek fel. Azért különleges ez a naprendszer, mert megfelelő atmoszferikus viszonyok esetén a hét bolygó bármelyikén előfordulhat folyékony víz, ami az általunk ismert élet szükséges feltétele. Ráadásul ezek közül három a csillagtól viszonyított távolság alapján az úgynevezett lakható zónában helyezkedik el, vagyis ezeken nagy valószínűséggel kialakulhatnak a földihez hasonló körülmények.

A felfedezés további részletei helyett ebben a posztban egy olyan kérdést szeretnék körüljárni, amely felett a beszámolók többsége elsiklik. Ez a kérdés nagy vonalakban a következő: a Földön ...

Az infografikák, vagyis az információk valamilyen grafikus reprezentációi, nem pusztán esztétikai vagy művészeti értékkel bírnak. Ezek az ábrák lehetőséget biztosítanak adatok egyszerű, gyors és látványos közlésére, a legegyszerűbb illusztrációktól, a bonyolult adathalmazok vizualizálásáig. A különböző közösségi médiafelületek elterjedésével pedig népszerűségük újabb lendületet kapott, statisztikák alapján egy-egy infografika akár 15 millió embert is elérhet. Éppen ezért nem meglepő, hogy a tudománykommunikációban is fontos szerepük van.

Példa egy egyszerű és egy bonyolultabb infografikára

2014-ben jelent meg Allison Lazard és Lucy Atkinson cikke, amely az inforgrafikák szerepét vizsgálta a tudománnyal ...

"Azok a „gyakorlati emberek", akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát." (Keynes, 1965, 407.)

Keynes gyakran idézett sorai arra figyelmeztetnek minket, hogy akár tudatában vagyunk, akár nem, a közgazdaságtan befolyásolja életünket. Az interneten, a televízióban és az újságok hasábjain keresztül naponta szólítanak meg minket olyan szakértők – többé és kevésbé mértékadóak egyaránt – akiknek szakvéleménye mögött a közgazdaságtan klasszikusai húzódnak meg. Azonban ha mi magunk nem vagyunk közgazdászok, ennek ...

Ahogy arról a blogon már többször is olvashattunk ( Mi után nyomoznak az őslénykutatók? , Mit mondhatnak a paleontológusok a dinoszauruszok színéről? ) nincsenek könnyű helyzetben a paleontológusok, amikor az élet ember előtti történetét a fosszíliák alapján kell rekonstruálniuk. A fosszilis rekord meglehetősen szűkmarkúan bánik a kíváncsiskodókkal, amikor a morfologikus jellegzetességeken túlmutató részletek után kutatnak. Ráadásul ahogy egyre mélyebbre merülünk a múltban, úgy válik a feladat is egyre nehezebbé. Az élet korai története számtalan izgalmas kérdést vet fel, ezek közé tartozik az is, amit kambriumi robbanásnak neveznek az evolúcióbiológusok.

A kambriumi robbanás egy – földtörténeti értelemben persze –  ...

Columbo és Vicary

A szubliminális, azaz ingerküszöb alatti üzenetekről mi Magyarországon a Columbo egyik epizódjából értesültünk. A gyilkos reklámszakember egy promóciós filmbe olyan képkockákat vág be, melyek hatására az áldozat megszomjazik és kimegy inni, ő pedig – miután a Columbo filmekből megszokott módon tökéletes alibit biztosított magának – lelövi. Elnyűtt ballonkabátos hősünk aztán ugyanezt a trükköt használja fel a lebuktatására: a gyilkos által nézett filmbe olyan képkockákat illesztett, amelyek őt mutatják, amint a gyilkos irodájában kutakodik. A gyilkost elfogja a nyugtalanság, az irodájába siet ellenőrizni, hogy a terhelő bizonyíték még a rejtekhelyén van-e, s amint előveszi, belép Columbo és leleplezi.

A „Na, mit gondolsz?” blogon  megjelent egy érdekes cikk, A vallásos hit mint kockázatkezelés címmel, amely azt tárgyalta, hogy értelmesen „lehet-e hinni Istenben elégséges bizonyítékok nélkül?". William Jamest követve arra a megállapításra jut, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén észszerűen lehet hinni olyan állításban, amelyre egyébként nincs elég bizonyítékunk.

Jóval korábban hasonló problémán töprengve alkotta meg Blaise Pascal (1623-62) a filozófiatörténet egyik legszellemesebb, s egyben legmeghökkentőbb gondolatmenetét. Hogy mennyire megdöbbentő, az éppen a fenti állásponttal összevetve látható a legjobban. De nézzük előbb a gondolatmenetet!

Pascal abból indul ki, hogy Isten számunkra megismerhetetlen. ...

1699. július 10-én Amszterdamban az ötvenkét éves Maria Sybilla Merian hajóra szállt az egzotikus Suriname felé azzal a szándékkal, hogy az elkövetkező öt évet a dél-amerikai őserdőben töltse rovarok tanulmányozásával és illusztrálásával. Merian művész, természettudós és vállalkozó volt egy olyan korban, amelyben nőként igazán egyik területen sem érvényesülhetett. A művészi alkotótevékenységet szigorú céhszabályzatok korlátozták, a céhek többségébe nők nem léphettek be. Az újonnan megalakult tudós akadémiák szintén nem nyitották meg tagságukat nők előtt, vállalkozóvá válásukat pedig jogi akadályok és a megfelelő szakmai kapcsolatrendszer hiánya nehezítette. A blogposztban azt mutatom be, hogy a rendkívül ...

A legtöbb ember, amikor meghallja a paleontológia - vagyis őslénytan - szót, azonnal a dinoszauruszokra gondol. Nem meglepő, hiszen szinte minden tekintetben a legimpozánsabb élőlények közé tartoztak, melyeket a hátán hordott a Föld. Egy kis összehasonlítás: az Argentinosaurus huinculensis majdnem 40 méter hosszú volt és 100 tonnát nyomott. Méreteivel a valaha élt legnagyobb szárazföldi állat cím birtokosa, a ma élők közül egyedül a kék bálna ( Balaenoptera musculus ) képes versenyezni vele, azonban utóbbinak ezekkel a méretekkel a vízben jelentősen könnyebb dolga van.

A valaha élt talán legnagyobb dinoszaurusz, az Argentinosaurus méreteit jól illusztrálja az ábra

És bár a dinoszauruszok hús-vér valójukban már mintegy 65 millió ...

Mindannyian hallottuk már Sherlock Holmes nevét, furcsa szokásait és lenyűgöző nyomozói képességeit. Viszont csak kevesekben merül fel a gondolat, hogy minden idők legnagyobb detektívjének karakterét egy orvos-tanár ihlette, továbbá a misztériumok mestere, Edgar Allan Poe történetei is inspirációt szolgáltattak Sherlock megalkotásakor. Sőt. Sir Arthur Conan Doyle írói tehetségén kívül maga is jeleskedett a nyomozásban. Modern kori mása pedig bevallottan Dr. House-ban ölt testet.

Ha valakinek már kezébe kerültek Sherlock Holmes történetei Sir Arthur Conan Doyle-tól és az Edgar Allen Poe által írt C. August Dupin nyomozásai, akkor feltűnhet számára a két detektív közötti hasonlóság. 1841-ben jelent meg Poe tollából  A Morgue ...

Szeptember végén országszerte mintegy 60 helyszínen éjszaka (is) népszerűsítik a tudományt. „A nagyközönség a valódi tudományt unalmasabbnak és szürkébbnek látja, mint amilyen valójában” - halljuk Tanács János tanszékvezető helyettestől, aki szerint a tanszék munkatársainak sikerül az izgalmas és interdiszciplináris témáikkal megfoghatóvá tenni az elméleti kutatásokat. A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék több évtizede folytatja tudománynépszerűsítő tevékenységét a Műegyetem falain belül és kívül, megteremtve az együttgondolkodás lehetőségét kutatók és laikusok között.

Szeptember 30-án az ország kutatóhelyei immár tizenegyedik alkalommal nyitják meg kapuikat, hogy izgalmas előadásokkal és bemutatókkal ...

Az iskolások nyári szünetének egyik visszatérő réme a kötelező olvasmány, ami nemcsak mennyiségével, hanem puszta természetével is elrettenti a fiatal olvasókat. A képernyőről olvasáshoz szokott generáció szövegértési nehézségeinek helyes értelmezése azonban segíthet elhessegetni az „olvasás és a könyv halála” rigmusait.  A mai digitális világban ugyanis nem állja meg a helyét a sokat hangoztatott „a mai fiatalok már nem olvasnak annyit” állítás, éppen az olvasási stratégiák megváltozása miatt. Ezért is szükséges újragondolni a könyv fogalmát és vele a kötelezők természetét.

Az általános és középiskolás generáció évről évre visszatérő nyári mizériája a kötelező olvasmányok elolvasása vagy el nem ...

Kinézünk az ablakon, és megszámoljuk az autókat az utcánkban - reggel, délben és este. Nyilvánvaló, hogy kísérletet végzünk, és a külvilágról kapunk információt tevékenységünk eredményeképpen. De mi a helyzet, ha az autók sebességét is mérni akarjuk? Ehhez már nem elég egyesével számolni, egy idő- és hosszúságmérő eszközre is szükségünk van, csakúgy mint a klasszikus mechanika elméletére, valamint némi alapszintű matekra. Az autók sebességét mint adatot mégis pont olyan kísérleti eredménynek tekintjük, mint a gépkocsik számát.

Megfigyelhetjük, hogy a modern és bonyolult kísérletek végzése közben egyre kevesebb időt és energiát szánunk magára a “természetre”, és egyre többet bíbelődünk a ...

Anélkül, hogy észrevennénk, nap nap után tárgyalásokat folytatunk, hiszen érdekeink érvényesítése és az ezért folytatott kisebb-nagyobb verbális küzdelmek mindennapjaink részét képezik. Akár családunkkal egyeztetjük a házimunka beosztását, vagy barátainkkal beszéljük meg, hogy mi legyen a program, netán főnökünket szembesítjük bérezésünk mértékével, tárgyalástechnikai ismeretekre hagyatkozunk, még ha ennek nem is  vagyunk tudatában.

Egyesekben ösztönösen megvan a képesség arra, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik segítenek dűlőre jutni a másik szándékairól, néhányan azonban kudarcot kudarcra halmoznak, és nem is sejtik, milyen apróságokon múlhat a sikeres megegyezés. A következőkben három egyszerű, a ...

A politikai és a közbeszédben újra és újra mutyizásról hallunk. Ne arra gondoljunk, hogy a politikai pártok milyen mutyigyanús esetekbe keverednek, hanem arra, hogy miért nevezhetjük hatásos politikai érvnek, amikor valakit azzal vádolnak, hogy mutyizott. A mutyi a trafiktörvény kapcsán vált a politikai és a közéleti viták részévé, és hamar az ellenzék kommunikációs stratégiájának állandó eleme lett, amivel a kormánypárt tevékenységeit bírálta. Ennél azonban mélyebb politikatudományi, pszichológiai és érveléstechnikai magyarázatokra bukkanunk a mutyi-érv hatásosságát tekintve.

Mutyi, mutyi mindenhol

A mutyi használatának jelenlegi felélénkülését a politikai nyelvben a trafiktörvény indította el, amelynek ...

Heribert Illig azzal az elképesztő ötlettel –  még inkább tudományos blöffel –   állt elő, hogy mindaz, amit az európai történelem 614 augusztusa és 911 szeptembere közötti időszakáról tudunk valójában kitaláció, egy összeesküvés szüleménye. A kor történelmi eseményei valójában VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár, II. Szilveszter pápa és III. Ottó német-római császár mesterkedéseinek eredményei, amelyeket jelentős tömegű hamisítvány létrehozásával utólag illesztették történelemképünkbe.

A társadalmi paranoiához vezető út jó szándékkal van kikövezve?

Illig részletgazdag elmélete szép példája annak, amit összeesküvés-elméletnek (más néven: konspirációs teóriának, vagy az ...

A dinoszauruszokról szóló animált természetfilmekben láthatjuk, hogyan néztek ki, hogyan táplálkoztak, harcoltak, gondozták az utódjaikat ezek a lenyűgöző élőlények. De mégis honnan tudják a paleontológusok, hogy milyenek is voltak ezek a 65 millió éve kihalt állatok? Persze, a csontok, lábnyomok, sőt a megkövült ürülékek sok információt nyújtanak a kutatók számára, például az anatómiáról és a táplálkozásról. De mi a helyzet a dinoszauruszok színével? Hiszen a csontok erről nem árulkodnak, és még a nagyon ritkán megkövülő bőr sem őrzi meg a hús-vér élőlény színét. Ennek ellenére a filmekben és könyvekben látható ősállatok a legkülönfélébb színekben tündökölnek. Puszta találgatás lenne mindez, vagy tényleg ...

Hogyan terjed a munkahelyi kollégák között a gorombaság? Kinek a viselkedése van ránk nagyobb hatással: a főnökünké vagy a munkatársainké? Egyáltalán; milyen hosszan hat ránk egy negatív viselkedés? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy a közelmúltban megjelent, a munkahelyi csoportok dinamikáját vizsgáló kutatás , amely különböző keretezéssel járta be az amerikai tudományos sajtó online felületeit. Joggal merülnek fel azonban bizonyos módszertani kérdések a kutatás és annak konklúziója kapcsán.

A floridai egyetem munkatársa, Trevor Foulk régóta foglalkozik a viselkedéskutatás egyik speciális területének, a munkahelyi viselkedésformák vizsgálatával és az egészséges munkakörnyezet kialakításának ...

A trollokról azt szokás gondolni, hogy a neten zajló vitákhoz kizárólag megtévesztő, romboló és bomlasztó módon járulnak hozzá. Azonban a troll nem feltétlenül szadista vagy pszichopata hajlamait éli ki. Sőt, még ha így is van: indítékaitól függetlenül lehetnek a trollkodásának hasznos következményei. Azaz egy profi trolltól még tanulhatunk is, feltéve, ha tudjuk, hogyan „etessük tovább”.

Lassú észjárású, barlanglakó óriás

A trollkodás már a kilencvenes évek elején megjelenik az interneten (pl. levelezőlistákon), elterjedése közel párhuzamosan zajlik a világháló és a felhasználók közötti interakciók növekedésével. A troll kifejezésnek két párhuzamos eredete van. Az első a trollkodást annak ...

Bizony, nem könnyű választ adni erre a kérdésre – és az ünnepi dátum kiszámítása ugyanígy fejtörést okozott az elmúlt kétezer év számtalan generációja számára. A húsvét időpontjának kiszámítására külön módszer volt, amelyet computus nak neveztek, és a középkor egyik legfontosabb, egyben legnehezebb matematikai és csillagászati területét jelentette.

Computus diagram, melyet a húsvét időpontjának kiszámítására használtak

A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának emlékezete. Azzal kapcsolatban, hogy mit is ünnepelnek a keresztények húsvétkor, régen sem voltak komoly viták, még a különböző felekezetek között sem, és ma is minden ember – na jó, majdnem minden ember – tudja ...

3,14159265358979323846264338327950288419716939937510.., azaz a Pi szám első 50 tizedesjegye. Első ránézésre nem jelent semmi különöset, mégis: a π szinte mindenhol jelen van. Egy kör alakú tányérban, egy kerekeken guruló autóban, egy fonott kosárban vagy egy karikagyűrűben. De ott van a DNS-ünk kettős hélixében, szemünk pupillájában vagy a tó felszínén kacsázó kő okozta hullámzásban. Március 14-én nemzetközi π-napot ünneplünk, és bár az ünnep XX. századi, a π sorsa egészen az ókori Egyiptomig nyúlik vissza.

1988 óta ünnepeljük március 14-én a Nemzetközi π-Napot, köszönhetően az ötletadó Larry Shaw fizikus professzornak. A meglehetősen szokatlan ünnep során a San Francisco-i Exploratorium Múzeum kör alakú csarnokában ...

Az embernek minden baja abból származik, hogy nem tud nyugodtan megmaradni a szobájában.

– hogy Blaise Pascal (1623-1662) állítása mennyire igaz, azt nem tudjuk, egy azonban bizonyos: a francia filozófus bölcseletét megfogadva a Királyi József Műegyetem (mai nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) öt hallgatója elkerülhetett volna egy szerencsejáték botrányt. Az 1930-as kihágás részletei mára talán feledésbe is merültek volna, ám a BME levéltárában fellelhető dokumentumok megörökítették az esetet, így majd száz év elteltével is betekinthetünk egy korábbi kor történéseibe.

A kihágásról készített jelentés, illetve István Rektori Tanácshoz intézett levele

  „Tiltott ...

Elizabeth Anscombe-ot huszadik század kiemelkedő filozófusának tartják, Wittgenstein egyik legközelibb barátja és tanítványa volt. Becenevét gyakori, bátor és meglepő szókimondásaival érdemelte ki.

Gertrude Elizabeth Margaret Anscombe -t (1919–2001) nem véletlenül emlegetik a legnagyobbak között. A brit filozófus osztályelsőként végzett az oxfordi St. Hugh’s College -ben, később pedig kutatói ösztöndíjjal Cambridge -be utazott, ahol hallgatta többek között Wittgenstein óráit is. Itt nyerte el az akkor már nagy hírnévnek örvendő Wittgenstein bizalmát, akivel annak haláláig szoros kapcsolatot ápolt. Anscombe egy újabb oxfordi kitérő után végül 1970-től egészen 1986-os visszavonulásáig professzorként tanított Cambridge-ben.