De sajnos nem is értékes tudományos felfedezés. Michiel Van Langren csillagász (1598-1675) híres paragrafusáról van szó, amelyet a tudománytörténészek évszázadok óta számontartanak, de elolvasni nem tudnak, mivel a bekezdés teljes egészében kódjelekből áll. Langren titkosított leírása a kora-újkor egyik legfontosabb tudományos kérdésére volt válasz, nevezetesen, hogy hogyan lehet meghatározni a tengeren utazva a hajó pozícióját, pontosabban a hosszúsági fokot. A szélességi fok meghatározása nem akkora kihívás, ezt egyszerű csillagászati műszerekkel meg lehet tenni. De a longitudinális pozíció ismeretének hiányában hadihajók és kereskedelmi flották egyaránt veszélyben voltak, gyakran zátonyra futottak vagy egyszerűen eltűntek. ...

Az Agymenők szituációs komédiában feltűnő hét főszereplő 12 éven keresztül szórakoztatja a nézőket ugyanazokat a különc ruhadarabokat viselve. Nem hétköznapi, furcsa és állandó öltözködésük arra enged következtetni, hogy ruházatuk mélyebb jelentéssel bír, mint, hogy egyszerűen azt mondhassuk: a karakternek ez a stílusa, és kész. Ebben a blogposztban erre keresem a választ.

Részlet az Agymenők című sorozatból

Az Agymenők című amerikai szitcom, helyzetkomikumon alapuló vígjátéksorozat, amely 2007-ben vette kezdetét és tizenkét éven át, 2019-ig szórakoztatta a nézőket. A történet fő konfliktusa, hogy két eltérő világot ütköztet. Az egyik a "kockák" világa, amelyet a fiúk – később Amyvel kiegészülve – ...

„ Ha a Hold a hetedik házban áll, és Jupiter Mars mellé kerül, akkor béke honol a bolygók közt, és a csillagok szíve felderül. ” Ezekkel a sorokkal indul a Hair című musical kezdő dala (mármint magyar fordításban), kifejezve a korszakos musical által bemutatott hippikultúra vonzalmát az asztrológia iránt. Persze a csillagjóslás, és azon belül az égitestek együttállásai iránti érdeklődés korántsem újkeletű. Vegyük például Shakespeare IV. Henrikjét, melynek második részében ezt olvashatjuk: „ HENRIK HERCZEG. Saturnus és Vénus ez idő szerint érintkezésben. Mit mond ehhez a naptár? POINS. S ime, nem suttog-e czimborája is, a tüzes arczú Trigonum, urának ócska táblájával, jegyzőkönyvével, emléklapjával?”  

Ebben az ...

Shivangi Dhawan „Online tanulás: Csodaszer a Covid-19 krízis idején” címmel a Journal of Educational Technology Systems c. folyóiratban idén megjelent cikke az oktatás azon kihívását tárgyalja, amellyel tanárok, tanulók, szülők világszerte szembesültek: a hagyományos oktatás gyors és kényszerű platformváltását. Dhawan ún. SWOC-analízist (Strengths, Weaknesses, Opportunities, Challenges = Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Kihívások) végez az e-learningre vonatkozóan, de kitér az EdTech Start-upok számának ugrásszerű növekedésére, illetve javaslatokat tesz az online oktatásban érintett felsőoktatási intézmények számára is.

Az online oktatásra való áttérés természetesen nem egyformán jelent nehézséget az érintettek ...

A nyelvhasználatról, a nyelvi kommunikációról írja Kálmán László: előre gyártott „paneleket” szokás bizonyos esetekben használni, ugyanis a nyelv a korábbi tapasztalatok tárháza. Ilyen előre gyártott „panelek” a szólások és közmondások. D. Crystal úgy jellemzi őket, mint a népi bölcsesség gyöngyszemeit; gyűjteményeik a kultúrák nagyfokú hasonlóságáról tanúskodnak. Nincs éles „műfaji” határ a szólások, közmondások és például a bölcs mondások, az ún. bölcsesség-irodalom között. Ez utóbbiak tekintélyes része voltaképp közmondás-gyűjteménynek tekinthető.

Mai ismereteink szerint nagyon régiek, minden bizonnyal megelőzték az írást és az elméleteket; már az ókorban lejegyezték őket, gyűjteményeket ...

Joan Steigerwald Kísérletezés az élet határain: organikus vitalitás Németországban 1800 körül (2019) című könyvében azt állítja, hogy ideje újragondolnunk az életről való gondolkodás történetét. Steigerwald szerint a korabeli német természetfilozófia ideológiai okokra való visszavezetése elnagyolt és félrevezető. Ha ugyanis elég figyelmesen vizsgáljuk a korszakban kialakuló élettudományokat, akkor elsősorban nem ideológusokat, hanem észleletek és elméletek között közvetíteni kívánó, egymással hol együttműködő, hol versengő szereplőket látunk, akiknek szakmai megítélése és karrierje függött attól, hogy az életnek mely magyarázata válik uralkodóvá.

Irritálsz, tehát élek

Az 1790-es években számos elmélet ...

Aki sportolt már komolyan, vagy hosszú diétára fogta magát, az tudja, hogy ezek a tevékenységek sokszor legyőzhetetlennek tűnő kihívások elé állítanak minket. Ez sokszor még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az edzésnek köszönhetően oldódik a stressz, egészségesebbek leszünk, és elégedettek leszünk magunkkal. Azonban mikor igazán fáradtak vagyunk, akkor ezekre a gondolatainkra valahogy úgy szoktunk reagálni, hogy „A fene se akar elégedett lenni magával! Én csak aludni akarok!” Ha ez a tendencia elharapódzik az életünkben, akkor bizony egy-egy hosszabb távú cél, mondjuk egy maratoni futóverseny teljesítése, is hiú ábránd maradhat. Na persze vannak súlyosabb önsorsrontó tendenciák is: függőség, depresszió, lélekölő mindennapi ...

A Jóbarátok színészei a sorozatban viccesek, néha kicsit butuskák, a színfalak mögött azonban rendkívüli módon összetartók és okosak voltak. A harmadik évad tárgyalásaira fordulva egy zseniális húzással egyesítették érdekeiket, amely révén aztán tárgyalási sikert tárgyalási sikerre halmoztak. Messziről nézve úgy tűnhet, hogy nem volt előttük akadály. Sikersorozatuk fényében különösen tanulságos, hogy tárgyalástechnikai bravúr ide vagy oda, azért volt olyan palánk, amin ők is fennakadtak. Nézzük, milyen tárgyalástechnikai belátások fakadnak mindebből!

Nincs mindent vivő stratégia

A Jóbarátok hat színésze az 1996-os, 3. évadra vonatkozó szerződés-hosszabbítási tárgyalások során talált egy nyerő ...

A szerencsések, akiknek a karanténhelyzet jobbára csak számtalan felszabadított órát, alapos kézmosást, egyre formásabb vekniket, DIY barkácsolást és #maradjotthon koncerteket eredményezett, nagyszerűen elszórakoztathatják magukat egy látszólag egyszerű kérdéssel: Yanny vagy Laurel? A közösségi oldalakon végigsöprő kérdés frusztrált vitákat, internetes szavazásokat és megannyi mémet eredményezett, úgyhogy itt az ideje feltárni, milyen „összeesküvés” is áll a „Yanny vs. Laurel-ügy” mögött.

A Yanny vs. Laurel audio-illúzió először a Reddit en jelent meg, és pillanatok alatt nagy népszerűségre tett szert az online térben .  A hangfelvételen a narrátor folyamatosan egy nevet ismételget, tisztán, érthetően, és ...

A listaérvelés

Az „X (darab) érv az Y (dolog) mellett” (vagy „…ellen”) egy igen népszerű műfaj. Online és nyomtatott sajtótermékekben, blogokon, és általában a publikus térben rengetegszer találkozhatunk a „10 érv a vegán életmód mellett” vagy az „5 érv a torrentezés ellen” típusú szövegekkel – vagy egyszerűen a mennyiség pontos megadása nélkül: „érvek a gyakori kézmosás mellett”. Olyannyira elterjedt sémáról van szó, hogy legtöbb ember számára ez a formátum testesíti meg az ’érvelés’ fogalmát. Ha például azt a feladatot adjuk diákoknak, hogy írjanak (vagy gyűjtsenek) érveléseket, akkor többségében az ilyen sémájú termékeket kapjuk eredményként.

Ezt a sémát az alábbiakban listaérvelésnek ...

A kijárási korlátozás időszakában időnket otthon töltjük, s szükségképpen elgondolkodik az ember, de különösképpen a városlakó, vajon milyen célt szolgáltak eredetileg helyiségeink, milyen életforma és normarendszer fizikai megtestesítői voltak ezek. Hogy épp a reprezentáció vagy a praktikum volt-e a főbb tervezési szempont, koronként változott. Azonban a falak között folyó életről, az ezek mögött megbúvó igazán emberi vonatkozásról a kortárs napi sajtó tanulmányozása során értesülhetünk testközelből. Ebben a bejegyzésben a Pesti Napló és a Budapesti Hírlap 1920-as évfolyama áprilisi számainak házassági apróhirdetéseiből szemezgetünk.

A két világháború közötti időszak napi- és hetilapjaiban a korabeli ...

Freddie Mercury és a Queen 1986 júliusában közel hetvenezer rajongó előtt szenzációs koncertet adott Budapesten. Gondoljunk bele, hogy a szocializmus idején milyen nehézségeket jelenthetett egy világszinten híres, nyugati tőkés országból jövő együttest szerződtetni! Vajon milyen feltételeket kellett teljesíteni a fogadó országnak? És egyáltalán miért érte meg a Queennek egy keleti-európai országban fellépni? Ezekre a kérdésekre az Újságmúzeum Facebook oldalán megjelent visszaemlékezés tárgyalástechnikai elemzése segítségével tudunk válaszolni.

A Queen Magyarországon, háttérben a Gellért-hegy

A magyarországi koncert ötlete Hegedűs László fejében fogalmazódott meg először 1983-ban, azonban a Queen időszakos feloszlása ...

Írásom első részét azzal zártam, hogy az előítéletes gondolkodásnak, s még inkább annak, hogy az előítéletek milyen mértékben válnak tettekké, fokozatai vannak. 

Mielőtt rátérnék erre, utalni kell egy fontos körülményre. Az előítélet komplex és sokrétű képződmény, gyökerei a kognitív társadalmi folyamatokban találhatók. A statisztikák szerint inkább tűnnek szabálynak, mint kivételnek. Általában széles körben elterjedt nézetekről, vélekedésekről van szó; szociális reprezentációk, amelyek áthatják a közgondolkodást. A társadalmi megismerési folyamatokat viszont messzemenően befolyásolja a társadalom tagozódása és az általa meghatározott érdekek világa, valamint intézményrendszere. 

A legelterjedtebbek ...

1990-et írtunk, amikor a CIA udvarán elhelyezték az azóta nem kis népszerűségnek örvendő Kryptos szobrot. Ahogyan a műalkotás neve is utal rá, a hatalmas, betűkkel átlyuggatott rézlapon titkosított szövegeket olvashatunk; négy darab, különböző módon titkosított szövegrészt, amelyek közül a negyedik, rövid szakasz a mai napig ellenáll a megfejtési kísérleteknek.

A Kryptos szobor

Az alkotó egy amerikai származású szobrász, Jim Sanborn. Elmondása szerint a rejtjelezett üzenetek klasszikus titkosítási módszerek alkalmazásával álltak elő, vagyis a megoldást nem a modern kriptológia eszköztárában, hanem 1650 előtti rejtjelezési módszerek között kell keresni. 

A már feloldott három titkosított rész (K1, K2 és K3) ...

Jelen posztban a paleontológia, vagyis őslénytan, illetve az evolúcióbiológia 20. századi történetének egyik legizgalmasabb szeletét fogom bemutatni: azt az időszakot, amelyet a tudománytörténészek paleobiológiai forradalom nak neveznek.

A 70-es évek első felében a paleontológián belül megjelent egy olyan mozgalom, ami a tudományterületnek az evolúciós tudományokon belüli újrapozícionálását tűzte ki célul. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a paleontológia, ez a tradicionálisan a geológia és a biológia között elhelyezkedő kevert tudomány, a geológiától a biológia felé kell közeledjen, hogy így érdemben hozzá tudjon szólni az evolúcióról folyó diskurzushoz: erre a hangsúlyváltásra utal az új diszciplína elnevezése, a ...

Az orvostechnika fejlődésével egyre több lehetőség nyílik az emberek egészségének fenntartására és életük meghosszabbítására. Gyógyszerek, implantátumok, sebészeti eszközök, CT és egyéb eszközök segítik mindezt. A régóta használt művégtagok mellett ma már a különféle mesterséges belső szervek előállítása is ismert, mint amilyen a mesterséges méh. 

Az úgynevezett „biobag”-et azzal a céllal hozták létre, hogy a csecsemők halálozási rátáját csökkentse, illetve kiterjessze a gyermekvállalás lehetőségét. Ez a mesterséges környezet képes minden olyan feladatot elvégezni, amit egy anyaméh is tud, például az embriónak tápanyagot és oxigént szállítani. Ma az 500 g alatti koraszülöttek tüdeje képtelen még ...

Elliot Aronson A társas lény c. könyvében csak a negatív előítéletekkel foglalkozik, s olvasói úgy vélik, jó oka van erre: ezek jelentenek problémát. Meghatározása szerint az előítélet „ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben – olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul.” Látni fogjuk: a pozitív előítélet, az elfogultság sem érdektelen, sőt, nagyon is figyelemre méltó jelenség.

Gordon W. Allport egy terjedelmes monográfiát szentelt az előítélet vizsgálatának, amelyben szellemes példán világítja meg annak lényegét. Felteszi a kérdést, hogy miért tisztelik az amerikaiak (értsd: angolszász amerikaiak) Abraham Lincoln elnököt, illetve hogy miért ...

Mint minden eldöntendő kérdéstől, a fentitől is azt várjuk, hogy vagy egyértelmű „igen”, vagy egyértelmű „nem” legyen rá a helyes válasz. Gyanúm szerint sokan mégis azt a választ adnák erre a kérdésre, hogy „attól függ”. Sőt, még arra is hajlanék, hogy nekik adjak igazat. De mitől is függ akkor?

Kezdjük a tényekkel.

Biológiai értelemben két azonos neműnek természetesen nem lehet közös gyereke. Magyarországon jogi értelemben sem: akár szülés, akár örökbefogadás révén lesz gyerekük, hivatalosan csak az egyikük lehet a gyermek szülője – bár azt semmi nem tiltja, hogy valaki az azonos nemű partnerével közösen nevelje a gyermekét, ám csak az egyikük fog jogilag szülőnek számítani.

Persze amikor ...

Hans Radder, Az e lüzletiesedéstől a közjóig: a tudomány, a technológia és a társadalom újraalkotása (2019) című, idén szeptemberben megjelent könyve megkísérli feltárni a rendszerszintű problémákat napjaink tudományos közösségeinek működésében. Radder szerint a problémák gyökere az értékek nem megfelelő kezelése a tudományról, technológiáról és társadalomról való gondolkodás elméletében és gyakorlatában. Kritikája összegzéseként egy olyan alternatívát is felvázol, mely szerinte jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb tudományt eredményezhet.

A tudományos közösségek béklyói

Radder szerint napjainkban a tudományos közösségek működését nehezítő három legnagyobb probléma az elüzletiesedés, a hihetetlen ...

A mesterséges intelligencia, a biotechnológia és a közösségi média gyors ütemű fejlődése olyan bonyolult etikai dilemmákat vet fel, amelyek nem válaszolhatók meg kizárólag mérnöki megközelítéssel. Válaszkísérletek a tudomány több szegmensében is születnek, ilyen például a technikafilozófia is. Hogy született meg ez a terület, és mivel foglalkozik pontosan? 

A technikafilozófia kifejezés Ernst Kapp-tól, a 19. századi német gondolkodótól ered. Kapp az iparosodó Németországban nőtt fel, de onnan az 1849-es év eseményei után menekülnie kellett. Texas állam középső részén kötött ki, ahol néhány másik menekülttel közösen a semmiből építettek fel egy kisvárost – az ezzel járó összes mérnöki és szervezési feladatot ...

Az Információs Társadalom folyóirat célja, hogy az információs társadalom tudományterületével („information society studies”) foglalkozó kutatásoknak, szakmai diskurzusoknak és a témakör gyakorlati kérdéseinek fórumot biztosítson. A periodika megjelenését a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kara támogatja.

Az aktuális szám sokszínű témáit az köti össze, hogy kiemelt aktualitással bírnak, legyen szó globális tudáskormányzásról, az elektronikus aláírásról, a fiatalok okostelefon-használatáról, a tudományos láthatóság vagy éppen a technológiai kulturális megalkotásának kérdéseiről.

Első tanulmányunkban Z. Karvalics László következtetései olvashatóak, amely alapján a globális akcióközösség ...

Vizet prédikál, s bort iszik, mondják valakiről. Vagy egyetlen szóval jellemzik: farizeus. Mindkettő erkölcsi ítéletet fejez ki, azt a magatartást minősíti, amikor a szavak és tettek nem fedik egymást. 

A farizeus szó eredetileg az ókori zsidóság egyik csoportját jelentette, negatív erkölcsi tartalma az evangéliumoknak köszönheti karrierjét. Jézus a farizeusok és írástudók magatartását ítélte el ismételten, s a szó jelzőként a köznyelv részévé vált. Maga Jézus azt mondotta róluk, hogy tanításuk helyes, ám a magatartásuk nem, ugyanis ők maguk nem tartják be az általuk hirdetett normákat. De ennél súlyosabbak a vádjai: például hogy fölösleges terheket rónak az emberekre, s amit számon kérnek rajtuk, nem isteni törvény, ...

Az ógörög matematika a tudománytörténet egyik legkedvesebb szerelme. Rengeteg kitűnő koponya kutatta az évszázadok során, számtalan értelmezés született a fennmaradt szűkös forrásanyagról, és folyamatos inspirációt tudott nyújtani a matematika történetének minden korszaka számára. Radikálisan újat viszont nehéz mondani vele kapcsolatban: elvégre a források adottak, az értelmezési lehetőségeket már végigzongorázták, és csak a részletek összerakásának módja lehet még vita tárgya – gondolhatná a gyanútlan laikus. Ám ezzel szemben az a helyzet, hogy még napjainkban is bukkanhatunk forradalmian új felfedezésekre. 

Számháború a régmúlt és a jelen között

Plutarkhosz, az i.sz. 1–2. századi római életrajzíró az ...

A tudósokról alkotott sztereotípiáink legtöbbjében a kutatók ősz hajú vagy kopasz fehér férfiak. Elképzeléseinkben fehér köpenyt hordhatnak, lombikokkal játszhatnak, esetleg egy rendetlen szobában könyv fölé hajolva keresnek valamit, vagy egy táblára írnak valamilyen bonyolult képletet. Cikksorozatunk első részében a fejünkben alkotott sztereotípiák valóságalapját boncolgattuk, most pedig azt tekintjük át, hogy hogyan jelennek meg a popkultúra egyes termékeiben, a könyvekben, filmekben és sorozatokban a tudomány képviselői.

A sztereotípiák kialakulásának egyik oka a médiából, popkultúrából kapott nézetekből adódik. Ezek között egyaránt megjelennek a gonosz tudósok és a megmentők. Andrew Tudor a kutatásában 1931 és ...

Ha azt kéri valaki, képzeljenek maguk elé egy tudóst, milyennek látják? Ősz hajúnak vagy már kopasznak? Ugye férfinak képzelik el? Folyton köpenyt viselve lombikokkal játszik? Vagy egy rendetlen szobában, egy halom papír között matat? Vagy talán egy táblára ír valami bonyolult képletet? A tudósokról alkotott sztereotípiáink legtöbbje ezekhez hasonlít, ám jó észben tartani, hogy ezek legtöbbje már egyáltalán nem vagy csak részben igaz. Ezekről szól a kétrészes sorozatunk.

A legtöbbünk fejében élnek sztereotípiák. A kifejezés eredetileg Walter Lippmanntól származik, aki úgy határozta meg, mint egyoldalú és sematikus „fejünkben lévő képek”, amelyek segítségével képesek vagyunk rendet vetíteni a környezetünkbe¹. ...

Geoffrey Hodgson Van-e jövője a heterodox közgazdaságtannak? (2019) című, idén augusztusban megjelent könyve az orthodox és a heterodox közgazdaságtan intézményeinek történeti elemzésén keresztül vállalkozik annak feltárására, hogy milyen ideológiai, politikai és szakmai szocializációs tényezők vezettek és vezetnek napjainkban is egyes elméletek felemelkedéséhez és mások háttérbe szorulásához vagy teljes elfeledéséhez. Hodgson azonban továbbmegy a heterodox közgazdaságtan intézmény-központú történeti rekonstrukcióján és lehetséges túlélési stratégiákat vázol fel tudományterülete számára. Napjaink egyik legbefolyásosabb heterodox közgazdásza figyelemreméltó vállalkozásba kezd könyvével: megkísérel jövőképet ...

„Ó, idők, ó, erkölcsök!”

Régebbi szövegekben gyakran találkozunk olyan állításokkal, hogy az „erkölcsök” romlanak, eluralkodott a gonoszság, mindenki bűnös, ami óhatatlanul súlyos következménnyel jár. Hasonló gondolatok egyaránt előfordulnak mítoszokban, történeti írásokban és a közgondolkodásban.

Lássunk néhány példát. A vízözön ószövetségi története szerint amikor látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, úgy határozott, hogy eltörli a föld színéről az embert, de „Noé irgalmat talált az ÚR előtt”, mert igaz ember volt, kifogástalanul élt. A Tóra egyik alapgondolata, hogy aki betartja a törvényeket, jó sora lesz, aki megsérti őket, a legsúlyosabb büntetésre ...

„Röviden, csak két város létezik
a jóké és a rosszaké” (Szt. Ágoston)  

Az erkölcs valamilyen formában nemcsak mindenkit érint, hanem e téren mindenki illetékes is. Tetteinknek, magatartásunknak van erkölcsi vonatkozása, mindenkinek meg kell hoznia erkölcsi döntéseit, s állandóan számolnunk kell mások ítéleteivel, miközben folyamatosan, szinte automatikusan véleményt alkotunk mások viselkedéséről, jelleméről. Többnyire spontán módon zajlik mindez, anélkül, hogy figyelmesebben, mélyebben átgondolnák, mit is művelünk. Holott az erkölcs meglehetősen összetett jelenség, amelynek megvan az árnyoldala, és többféle félreértés, tévedés, visszaélés alakult ki vele kapcsolatban. Az erkölccsel ugyanis vissza lehet élni – igazi ...

1986 nehéz év volt a modern technológiai társadalmak életében. Az év elején a Holdra szállás és az Apolló program sikerének hullámain lovagló amerikai űrsikló projekt kapott óriási pofont, amikor a Challenger az élőben közvetített indítás során felrobbant. Április végén pedig bekövetkezett a csernobili atomerőmű-katasztrófa, amelyet azóta is a világ két legjelentősebb nukleáris balesetének egyikeként tartanak számon, a fukusimai baleset mellett.

A csernobili atomerőmű a baleset után

„Hogyan lehettünk ilyen hülyék?" – a kérdés eredetileg nem a Challenger-katasztrófa vagy a csernobili baleset kapcsán, hanem a disznó-öbölbéli fiaskót követően merült fel John F. Kennedy elnök részéről. Kennedy azzal szembesült, hogy ...

Tavaly júliusban jelent meg a Routledge kiadó Közgazdaságtan és Popkultúra sorozatának negyedik kötete, a Szuperhősök és Közgazdaságtan (2018), melyben a szerzők a Marvel és a DC Univerzum legismertebb szereplőinek történetén keresztül mutatnak be alapvető közgazdasági elképzeléseket. Megtudhatjuk, hogy mennyit fialt volna Steven Rogers ezer dollárja hetven éves fagyos álma alatt, hogy miért nem támogatták a diktatórikus Wakandában a társadalomtudományokat, és hogy miként bánnak el a közgazdászok Hulk és Dr. Banner hihetetlen kettősével.

Amikor nem a számládat fagyasztják be, hanem téged

Amerika Kapitány 1943-ban, a Vörös Koponyával vívott végső ütközetben belevezette a tömegpusztító fegyverekkel felszerelt ellenséges ...

Rovargyűjtés, korallzátonyokról készült fotók és pingvines képek elemzése. Csak néhány példa azokból a lehetőségekből, amivel a „közösségi tudomány” keretein belül egy laikus is segítheti a tudomány fejlődését.

A „közösségi tudomány” (vagy angolul citizen science ) kezdeményezés lényege, hogy a tudományos kutatás és fejlesztés folyamatában a tudósokon kívül amatőrök is részt vehetnek. Az elképzelés a nyílt hozzáférésű tudomány égisze alatt és az internetnek köszönhetően kapott igazán nagy lendületet, ám a jelenség kezdetei egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával: gondoljunk csak a növénynemesítésben és állattenyésztésben jártas gazdálkodókra vagy az amatőr lepkegyűjtőkre és ...

A Disztópia és közgazdaságtan (2018) címmel tavaly megjelent könyv a Routledge Kiadó közgazdaságtant és popkultúrát elegyítő interdiszciplináris sorozatának első kötete. A márciusban megjelent könyvet azóta három másik követett, Broadway és közgazdaságtan (2018. június), Napjaink filmjei és a közgazdaságtan (2018. június), valamint Szuperhősök és közgazdaságtan (2018. július) címmel. A vállalkozás újszerűsége miatt látatlanban sem a laikus sem a szakértő olvasó nem tudja igazán megítélni, hogy mit várhat az első kötettől, hogy kit és milyen módon kíván megszólítani a patinás kiadó új sorozatával.

A laikus számára a könyv pusztán címe alapján komolytalannak tűnhet. Mégis mi köze van a disztópiának a ...

Zenélni a haverokból alakult garázszenekarral egészen más, mint egy jót beszélgetni péntek este a sarki sörözőben. Ahogyan nem ugyanaz meghallgatni a kedvenc albumunkat, mint egy előadást vagy politikai beszédet. Látszólag teljesen más történik – ki gondolná, hogy mindeközben az agyunkban nagyon is hasonló folyamatok játszódnak le?

A verbális és a zenei kommunikáció

A zene és a beszéd között sok párhuzamot fedezhetünk fel. Talán nem is kell sokat taglalni, hogy mindkettő alapvetően kommunikációs funkciókkal rendelkezik, érzéseket, gondolatokat közvetítünk velük. Ha egy kicsit tovább megyünk, azt is megfigyelhetjük, hogy egymást követő hangokból állnak, amelyek egy hierarchikus szabályrendszer szerint rendeződnek ...

Hamarosan itt a Trónok harca befejező évada, jövő decemberben pedig tizenegy év után folytatódnak a kék bőrű naʼvik kalandjai. Hogy mi a közös a westerosi hőseposzban és az Avatar ban? Az, hogy a párbeszédek jelentős része a képzeletbeli világ nyelvein folyik. Régen volt már, hogy a Star Wars dzsavái minden, de tényleg minden helyzetre lelkes „ utini !” kiáltással reagáltak, vagy hogy E. T. angolul kért R-beszélgetést haza – manapság nyelvészek komoly időt és energiát áldoznak arra, hogy a fantáziavilágok szereplői részletesen kidolgozott nyelveken szólalhassanak meg. Ezek a nyelvek pedig sokszor tankönyvekből, nyelvtanfolyamokon tanulhatók, így egyes elszánt rajongók akár társalgási szintig is felfejleszthetik nyelvi ...

Robert Merton The Sociology of Science:  Theoretical and Empirical Investigations című művében megfogalmazta azokat az irányelveket, melyeket szerinte a tudománynak követnie kellene. A tudomány ezen normái az univerzalizmus , kommunalizmus , érdekmentesség és a szervezett szkepticizmus . Az univerzalizmus azt a célt testesíti meg, hogy egy tudományos elméletet kizárólag annak érvényessége alapján lehet megítélni, függetlenül megalkotójának társadalmi, politikai vagy személyes jellemzőitől. A kommunalizmus normája szerint a tudományos ismereteknek a tudományos közösség számára elérhetőnek kell lenniük. Az érdekmentességet követve a tudománynak – amennyire csak lehetséges – csökkentenie kell a befolyásoltságát mindenféle hatalmi ...

Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebbé váltak a nyugati országokban bizonyos távol-keleti eredetű meditációs technikák. E technikákat többnyire úgy állítják be a meditáció oktatásával foglalkozó nyugati tanítók, hogy azok haszonnal gyakorolhatók világnézettől, vallástól és kulturális háttértől függetlenül, és rendszeres alkalmazásuknak számos kedvező hatása van a mindennapi életünkre nézve. A rendszeres meditáció például csökkenti a stresszt, a depressziót, a frusztrációt, valamint megkönnyíti a fizikai fájdalomérzet elviselését, és segíthet abban, hogy gyakorlója megszabaduljon a káros szenvedélyeitől. Ezenkívül a meditáció kedvezően befolyásolhatja az embert abban, hogy elfogadja önmagát és a környezetét ...

Nagy-Britanniában a múlt század harmincas éveinek közepétől ádáz retorikai harcot vívtak egymással a szocializmust támogató és ellenző értelmiségi körök. Egyesek számára a szocialista tervgazdaság a jelenlegi rendszernél igazságosabb és nagyobb gazdasági teljesítménnyel kecsegtető alternatívának tűnt. Mások arra figyelmeztettek, hogy a szocialista országok hivatalos gazdasági közleményei távol állnak a valóságtól és összeállítóik legalább annyira eltökéltek bizonyos jelenségek eltitkolásában, mint mások nyilvánossá tételében. A vita szereplői számára egyértelmű volt, hogy száraz gazdaságpolitikai elemzésekkel nem tudják meggyőzni a közvéleményt. A kritikus tömeg eléréséhez közérthető és élményszerű ...

Az angol tudománytörténész és -filozófus, William Whewell 1840-ben kiadott Az induktív tudományok filozófiája című művében a tudományos nyelvezetről értekezve mintegy csak megjegyzi, hogy nagy szükség lenne egy olyan általános kifejezésre, amelyet az angolban a tudományokban jártas szakemberekre használhatnának – addig ugyanis a tudósokra a nehézkes és idejétmúlt ’természetfilozófus’ ( natural philosopher ) megjelölést használták. Whewell javaslata, a scientist   végül sikeres nyelvújításnak bizonyult. De honnan ered maga az alapszó, a ’tudomány’ jelentésű science ?

Aki csak egy kicsit is tud latinul, rögtön rávághatja: a latin scientia szóból, amely egyébként francia közvetítéssel került az angolba. Ez valóban ...

Hatalmas médiavisszhangot váltott ki Jordan Petersonnak, a Torontói Egyetem pszichológia professzorának interjúja a BBC-s Cathy Newmannel 2018 januárjában. Peterson legújabb, 12 Rules for Life: An Antidote to Chaos című könyvével kapcsolatban látogatott el a műsorba. Könyvében azt tárgyalja, hogy a hierarchiák nem kizárólag társadalmi konstrukciók, hanem bizonyos mértékig természetesek. Ennek alátámasztására a homár példáját hívja elő, aminek szerotonin alapú az idegrendszere. A szerotonin az az ingerületátvivő anyag, amelyet boldogsághormonnak is neveznek. Annál több szerotonint termel az egyed szervezete, minél magasabbra jut a homár a hierarchiában. Peterson szerint pedig ez az embereknél is hasonlóan működik, mivel a homárokkal ...

Egyetemi hallgatók köreiben nagy tetszést lehet aratni, és nem kis megrökönyödést lehet kelteni azzal, amikor bebizonyítjuk nekik, mindannyian jobbnak értékelik magukat hallgatótársaiknál. Kiosztott űrlapon egyszerű 1-től 9-ig terjedő skálán pontszámok segítségével kell megítélniük, hogy évfolyamuk más tagjaihoz képest mennyire tartják magukat barátságosnak, felelősségteljesnek, komolynak, kifinomultnak, fegyelmezettnek, kreatívnak, együttműködőnek, idealistának, megbízhatónak, kedvesnek, hűségesnek, találékonynak, erkölcsösnek, érzékenynek, kellemesnek és végül tapintatosnak.

A skála alatt a félreértések elkerülése végett az 1-3-as számoknál szerepel az „átlag alatti,” a 4-6-nál az „átlagos” és a 7-9-esnél ...